A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

280 VELENCE. Ascherl György kép. kőműves m., épí­tési váll., Újtelep. Lovasberényben szül. 1884-ben, édes atyjánál tanulta ki iparát 1901-ben. Velencén, Budapesten és a vi­déken dolgozott több mint 10 évig és 1912-ben önállósította magát, miután ugyanaz évben képesítő oklevelet nyert. A lovasberényi ipt. elöljárója és velencei megbízottja, aki különben is minden ide­jét iparának szenteli. A világháborúban a román, orosz és olasz frontharcokban kivette részét. Ferenc és Béla fiai szin­tén kőművesek. Bondor Károly kőműves m. 225. sz. 1891-ben szül. Velencén, u. itt fölszab. 1910-ben. A főváros nevesebb építészek építkezéseinél működött több éven át, a többi között résztvett a Részvénysörgyár építésében és 1921-ben lett önálló. Mint elismert szakember családi házak építé­sével foglalkozik. Az orosz harcvonalban 24 hónapig küzdött. Csík Mihály bádogos és szerelő m. Ve­lencén szül. 1908-ban, Kápolnásnyéken szab. föl 1926-ban. Tanítómesterénél dol­gozott éveken át mint segéd, amíg 1929- ben saját erejéből nyitotta meg műhelyét. Elismert szakember. Jelenleg Kápolnás­nyéken az izr. templom munkáit végzi. Hublik Imre asztalos m. Fő u. 41. Ve­lencén szül. 1881-ben, 18 éves korában fölszab. Székesfehérvárott. Tanonc ko­rában oklevéllel és pénzbeli segéllyel lett kitüntetve. Mint segéd Budapesten a Thék, Horváth gyárakban, Szentendrén és Szombathelyen állandóan jobb meste­reknél dolgozott. 12 éven át gyarapította szaktudását és 1911-ben lett önálló. A Wenckheim uradalom és a Gschwindt szeszgyár részére is dolgozik. Régebben 4—6 emberrel dolgozott és 6 tanoncot ne­velt föl derék iparosokká. Az orosz és ro­mán fronton harcolt, és egyszer seb. Bronz V. é. és K. cs.-k.-je van. Kovács Dezső borbély és fodrász m. Kőröshegyen 1903-ban szül., Tabon szab. föl 1920-ban. Bukarestben II2 évig, Bu­dapesten, Debrecenben, Salgótarjánban és Bulgáriában hosszú éveken át jobb műhelyekben dolgozott. Somogy megyé­ben, Igaion vezető volt Fekete Jenőnél és 1931-ben saját erejéből alapította hy- giénikusan berendezett műhelyét, szor­galmával fölküzdve magát a helyi in­telligencia és a környék elismert szak­emberévé. Reichenbach Mihály cipész m. Fő u. Velencei születésű (1907), Székesfehér­váron tanulta iparát, ahol 1924-ben föl­szab. Éveken át dolgozott mint segéd Budapesten és vidéken jobb mestereknél, állandóan gyarapítva szaktudását. Szé­kesfehérvárott szabni tanult, úgyszintén a ragasztást is. 1931-ben saját erejéből alapította műhelyét, amelyben első oszt. munkával elégíti ki vevő- és rendelő kö­zönségét. Tóth János sütő m. Fő u. 170. Sopo- nyán szül. 1885-ben, Móron tanulta ki az iparát 1900-ban Varga Márton mesternél. Budapesten, Szegeden, Szabadkán és más városok fehér sütődéiben 13 évig dol­gozva, alaposan tanulta meg iparát. 1912- ben lett önálló, fehér sütéssel, steer- és kenyérsütéssel foglalkozik, régebben se­gédet is foglalkoztatott. Az orosz és ro­mán fronton több mint 30 hónapon át harcolt, egyszer seb. és a bronz v. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. VISEGRÁD. Schült József épület- és bútorasztalos m. és temetkezési váll. Fő út 109. Vi- segrádon 1890-ben szül., u. itt szab. föl 1910-ben. Budapesten, Wienben, Kistar- csán, végül Visegrádon gyarapította szak- képzettségét mint segéd, és 1924-ben lett önálló. Mint épület- és bútorasztalos szakképzett iparosnak ismerik. Temetke­zési vállalata is van. A nagymarosi Ipt.- nek tagja, közs. képv. test. tag, az isko­laszéknek és az egyháztanácsnak tagja. A vasút- és távirdaezredben küzdötte vé­gig a világháborút az albán, szerb, orosz és olasz fronton. Kit.: K. cs.-k., vaske­reszt kor.-val és anélkül. Neje: Scheili Mária. Schwarz József épület- és díszmübá- dogos m. Fő út 119. 1903-ban szül. Vi­segrádon, fölszab. 1921-ben Budapesten Kaiser Vilmos és Fiánál. Mint segéd Budapesten tanítómesterénél és több ne­vesebb mesternél gyarapította szaktudá­sát és 1929-ben alapította műhelyét, amelyben bádogos munkákat és vízveze­téki szereléseket végez. A nagymarosi Ipt.-nek tagja. 1927-ben nőül vette Schandl Máriát. Sípos Lajos épület- és bútorasztalos m. Szencen szül. 1895-ben, Miskolcon ta­nulta ki iparát 1914-ben Berecz József mesternél. Mint segéd Budapesten több jobb műhelyben, Vácon és Miskolcon is

Next

/
Oldalképek
Tartalom