A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
277 TASS. Antal Imre mészáros- és hentes m. Kunszentmiklóson 1906-ban szül., Budapesten 1924-ben szab. fel. Segéd Budapesten, Kunszentmiklóson és Dunapatajon volt. Napjainkban a Haberle-féle hentesüzlet vezetője. Az Iparoskor tagja. Ató István géplakatos és cséplőgéptulajdonos m., Kunszentmiklósi út 26 (saját ház). 1874-ben Kaposváron szül., 1890-ben szab. fel. Pécs, Eger, Budapest üzemeiben praktizált. 1929-ben alapította géperejű üzemét. A technológián elsajátított speciális szakismeretei birtokában vállalatát kifogástalanul vezeti. Egy éve az Ipt. elnöki tisztségét viseli nagy lelkesedéssel és rátermettséggel. Résztvett a világháborúban. Neje: Kun Krisztina. Duzmath Béla borbély- és fodrász m., Kertváros. Szül. 1905-ben, felszab. 1921- ben Kunszentmiklóson. Segédként kun- szentmiklósi, győri és tassi mestereknél dolgozott. Egy évtizedes gyakorlat birtokában 1931-ben nyitotta fodrásztermét, ahol vendégeinek hygiénikus kiszolgálást nyújt. Horváth Ferenc mészáros- és hentes m. Dömsödi út 4. (saját ház). Dunaadonyban 1899-ben szül., u. ott 1917-ben szab. fel. Fővárosi üzemekben segédkedett. 1926 óta önálló. Ipara mellett gazdálkodással is foglalkozik. Az Iparoskor vál. tagja. Katonai szolgálatot a Nemz. Hads.-ben teljesített. Neje: Obernyik Rozália. Magyar István cipész m., Kertváros. 1908-ban.Sajókazán szül., u. itt 1923-ban szab. fel. Budapesti műhelyekben töltötte segédéveit. 1932-ben alapította műhelyét, ahol segéderő nélkül dolgozik. A közéleti szerepléstől visszavonultan él, minden idejét ipara fejlesztésének szenteli. Németh Lajos kárpitos m. Rácalmáson 1910-ben szül., 17 éves volt, amikor felszabadult. Segédi gyakorlatot Rácalmáson és Székesfehérvárott folytatott. 1931 óta önálló. Műhelyében a kárpitos, fényező és nyerges ipart űzi. Ottó István cséplőgéptulajdonos, az ipt. elnöke. Szabó György lakatos m. és malomtulajdonos, Ákos vezér u. Szül. 1905-ben Tasson, felszab. 1926-ban Dabon. Szalk- szentmártonban és Dabon fejlesztette szaktudását. 1927 óta vezeti a darálómalmot önállóan, ezen kívül gazdálkodással foglalkozik. SZABADSZÁLLÁS. ifj. Ballabás János szabó m. Szabadszálláson 1906-ban szül., u. ott 1922-ben szab. fel. Budapest, Balatonföldvár, Kiskőrös és Kunszentmiklós mestereinél volt -segéd. 1929-ben önállósította magát. Rendelésre dolgozik, jó munkát szállít. Besei István kovács m. (521, saját ház) 1904-ben Szabadszálláson szül., 1919-ben szab. fel. 7 évig dolgozott mint segéd szabadszállási és solti mestereknél. 1926- ban alapította műhelyét. Ipara mellett gazdálkodással foglalkozik. Neje: Sallay Mária. Bódis Sándor szűcs m. (545). Szül. 1898-ban, felszab. 1917-ben Kiskunfélegyházán. Dunapatajon és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1925 óta önálló mester. Háború alatt az orosz és az olasz fronton harcolt, 29 hónapig olasz hadifogságban volt. Neje: Bukli Erzsébet. Bodor Jenő sütő üzletvezető. Kiskunma jsán 1897-ben szül., Kiskunfélegyházán 1912-ben szab. fel. Segédi gyakorlatot Szegeden, Orosházán és Makón folytatott. 1919—20-ig Kiskunfélegyházán és Izsákon önálló mester volt. 1932 óta Máté István szabadszállási üzemének vezetője. A világháborút az orosz, olasz és román fronton küzdötte végig, megsebesült, kit.: br. v. é. kétszer, K. cs.-k., szóig. kér. és seb. é. Neje: Hajnal Mária. Bognár Lajos szíjgyártó és nyerges m. (saját ház). 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel Szabadszálláson. Kúnhegyes, Szeged, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Budapest mestereméi fejlesztette szakmai tudását. A háború kitörésekor az olasz és román harctereken küzdött. Kit.: 2 br. v. é. és K. cs.-k. 1919 óta önálló. Neje: Nagy Mária. Dávid József hentes m., Szent mártoni u. Szabadszálláson 1885-ben szül., Budapesten 1913-ban szab. fel. Szaktudását fővárosi mestereknél sajátította el. Székét 1926-ban alapította, ahol fia mint segéd dolgozik. Végigküzdötte a világháborút, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szlavicsek Paula. Nevelt fia Szalay Sándor 1908-ban szül., 1929-ben szab. fel. Friedmann Sándor órás m., Vasút u. (saját ház). 1876-ban Nagykikindán szül., 1894-ben Kecskeméten szab. fel. Szászrégen, Arad, Dés, Torda, Budapest és Kecskemét mestereinél volt segéd. 1898- ban Izsákon önállósította magát, 2 év múlva áthelyezte műhelyét Szabadszállásra. 1914-ben Bpesten oklevelet nyert. Márkás órákat tart raktáron. 4 fiát nevelte a szakmára. Neje: Grünzweig Ilona.
