A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
275 GYÖNGYÖSHALÁSZ. Bakos János mészáros és hentes m. Gyöngyöshalászon 1896-ban szül., Gyöngyösön 1928-ban szab. fel. Gyöngyösön és Gyöngyöshalászon volt segéd. Az üzletet édesatyja, B. Mihály 1892-ban alapította, 1932 óta vezeti önállóan. Saját készítményű felvágottjai ízletesek és kedveltek. Egy tanulót tart. 1915—18-ig az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült, kit.: bronz vit. é., német vasker., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Bakos Regina. Csomós János fűszerkereskedő és hentes m. Szül. 1896-ban Gyöngyöshalászon. 1924-ben fűszerüzletet, 1930-ban hentesüzletet nyitott, ahol családtagjai is segédkeznek. Saját vágóhídja van. Az orosz harctéren kétszer sebesült meg, kit.: K. cs.-k. és szóig, kereszt. Neje: Bagi Ilona. Hajnal József kerékgyártó m. (saját ház). 1885-ben Gyöngyöshalászon szül., 1904-ben Gyöngyösön szab. fel. Szaktudását gyöngyösi és halászi mestereknél fejlesztette. 1914-ben hadbavonult, a szerb és orosz fronton harcolt, megsebesült. 1920 óta önálló. A szakmába vágó összes munkákat végzi. Neje: Kiss Ilona. Krauszmann József községi kovács m. Gyöngyöshalászon 1904-ben szül., u. ott 1928- ban szab. fel. Segédi gyakorlatot édesatyja 1900 óta fennálló műhelyében folytatott, melynek 1929 óta tulajdonosa. Lópatkoló tanfolyamot Gyöngyösön és a honvédségnél végzett. Kristóf András kerékgyártó m. (saját ház). 1882-ben Szolánchután szül., 1900- ban Nagynaláncson szab. fel. Budapesten, Kassán, Eperjesen, Miskolcon, Egerben és Debrecenben 7 évig mint segéd, 18 évig mint vezető mester dolgozott. 1929- ben alapította műhelyét. Neje: Lo- sonczy Margit. Prybytnivszky József szabó m. Tolnán 1878-ban szül., u. ott 1895-ben szab. fel. Budapesti, pápai és szigetvári gyakorlóévek után 1913-ban Tolnán önállósította magát. 1914-től 1918-ig a lengyel és a szerb fronton harcolt. Két és fél évig mint tábori csendőr teljesített szolgálatot. 1919-ben alapította halászi műhelyét. Neje: Grünhut Teréz. MENDE. Engl Béla kőműves m. Templom tér 6. 1882-ben szül. Mendén és 17 éves korában felszab. Monoron. Segéd korában budapesti nevesebb építészi vállalkozóknál dolgozott. 1915-ben önállósította magát, majd iparát felhagyva, 1930 óta ismét mint önálló kőműves mester dolgozik. Sok családi ház és villa munkálatait végezte. A világháborúban elejétől végig frontszogálatot teljesített és háromszor sebesült meg. Neje: Fabók Anna. Fekecs János épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó. Vasút u. 225. Szül. Keszthelyen 1884-ben és itt is szab. fel Mojzer Sándor mesternél 1901-ben. önálló 1911-ben lett. Számos magánépület külső és belső asztalosmunkáit készítette el. Temetkezési vállalatát 1926 óta tartja fenn. Nejét, Trepák Máriát, aki régi iparos családból származik, 1910-ben vette nőül. Illés Flórián sütő m. Vasút u. 229. Szentmártonkátán szül. 1882-ben. 1899- ben a hentesiparban szab. fel a fővárosban. 1903-ban Szentmártonkátán saját erejéből és szorgalmából önálló lett. Budapesten 1924-ben a sütőiparból szakképzettséget tett és azóta Mende községben, mint sütő mester dolgozik. A háborúban mindjárt az elején bevonult és a szerb fronton súlyosan megsebesült, majd felgyógyulva az orosz frontra került, ahol fogságba esett és 1919 áprilisig ott volt. Kovács György kőműves m. Mende- Kósavölgy. Szül. Alberti-Irsán 1889-ben és u. ott szab. fel atyjánál 1903-ban. Segédéveit a főváros nevesebb építészei mellett, ifj. Báthory és Klenovits, Sorg Antal, Kolényi és Balázs stb. töltötte. Haraszti Samunál építésvezető volt. 1926 óta önálló és több családi ház építési, a mendei r. kath. templom restaurálási munkáit végezte. Mint elismert szakember, kömyékszerte igen jó nevet vívott ki magának. 1913-ban bevonult és csak 1919-ben szerelt le. Az orosz, olasz frontokon volt. Neje: Horváth Aranka. Molnár Imre József borbély és fodrász m. Fő u. Községháza. 1894-ben szül. Nagyváradon és 1911-ben nyerte képesítését Sarkadon. Segéd korában Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Szabadkán szerzett igen alapos gyakorlatot. Mendén 1922-ben saját erejéből önállósította magát, öt tanoncot neveit már az iparra és jelenleg is két tanoncot foglalkoztat. A marosvásárhelyi fodrászversenyen díjat nyert. Öt évig vezetőségi tagja volt a Biharbajomi Ipt.-nek. A háborúban az orosz, szerb, román és olasz 18*
