A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
272 önálló. Szakképzett iparos, aki 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Vevőköre helybeli és óbudai lakosokból adódik. Retkes Róbert épület- és bútorasztalos m., Hunyady u. Szolnokon szül. 1905-ben, iskoláit Abonyban végezte, ahol 1920-ban szab. föl. Szolnokon, Abonyban, Kecskeméten, Cegléden és Budapesten töltött segédévek után 1932-ben önállósította magát, miután 1926-ban nőül vette Dániel Margitot. Schwenderwein Béla épület- és bútor- asztalos m. Attila u. 24. Pécsett 1908- ban szül., u. ott 1925-ben Rosenberg mester szabadította fel. Pécsi, budapesti és újpesti, stb műhelyekben gyarapította szaktudását. 1930 óta mester. Kettnyek Máriát 1931-ben vezette oltárhoz. Seidl Károly kárpitos és díszítő m. Szakképzett iparos, aki 1881-ben Budapesten szül., u. itt szab. fel 1899-ben Bernstein József és fia cégnél. Fölszabadulásakor br. éremmel lett kitüntetve. Éveken át dolgozott Budapesten Dózsa testvéreknél, az óbudai hajógyárban és több jobb műhelyben. 1904-ben nőül vette Kojsza Erzsébetet és takarékos, szerény életmódja és szorgalma gyümölcseként 1908-ban sajátjába költözhetett. 1930- ban műhelyét is ott rendezte be. 6 gyermeke van, kiket mind iparosnak nevelt. Szathmáry István épület- és bútor- asztalos m., Botond u. 29. Nagykónyin 1890-ben szül., 16 éves korában Tabon szab. föl. Székesfehérvár, Keszthely, Esztergom és Kaposvár voltak segédidejének állomásai. 1911-ben lett önálló, majd 1932-ben alapította csillaghegyi műhelyét. Esztergomban a vízivárosi zárda, Kaposvárott a Turul nagyszálló, Székesfehérvárott a honvéd tisztipavillon és egyéb szakmunkák fűződnek nevéhez. A világháborúban egyszer megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k., seb. érem és vas- ker. Neje: Tóth Julianna. Uhlarik János bútorasztalos m. Léván szül. 1884-ben, u. ott szab. föl 1900-ban. Úgyszólván az ország minden nagyobb városában megfordult, mindenütt szaktudását gyarapítva. 1910-ben Újpesten alapította műhelyét, amelyet 1912-ben tett át Csillaghegyre. Különböző író- és irodai cikkek, sakktáblák és kazetták készítésével foglalkozik. Munkáiért nagy ez. éremmel és oklevéllel tüntették ki. Az orosz harctéren kétszer megsebesült és 2 évet töltött hadifogságban. Neje: Barabás Karolin. Nagy Varga Dezső' épület- és műbútorasztalos m., Ország út 6. Kolozsvárott 1903-ban született, 1916-ban végezte a szakiskolát. A főváros jobb üzemeiben praktizált, majd mint művezető működött 1925-ig, mikor is Kolozsvárott műhelyt alapított. 1931 óta Csillaghegyen folytatja az ipart. Műhelyében 3 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A főváros és környéke részére szállít. Alpári Iparos Egylet. Megalakult 1889-ben id. Füleki István, Kürthy Károly, Vágó Károly, Ivicz János kezdeményezésére. Első elnöke Vágó Károly tanító volt, majd id. Füleki István asztalos mester, Kürthy Károly borbély mester, Molnár Gyula kéményseprő mester, 1927 óta pedig Kapcsándy Gáspár géplakatos mester tölti be az elnöki tisztséget közmegelégedésre. Társadalmi és kulturális működést fejt ki, a tagok hazafias érzését fejleszti, az iparoseszmék istápolása mellett, tartja fenn a szoros összeköttetést. Minden hazafias, kulturális ünnepélyen résztvesz, műkedvelőelőadásokat és gazdasági előadásokat tart. Szép könyvtára van. Elnök: Kapcsándy Gáspár géplakatos mester; alelnök: Mihály Károly kőműves mester; jegyző: vitéz Frigyes János kelmefestő, gazdálkodó; könyvtáros: Róza Imre gépész. Tagok száma kb. 60. ALPÁR. Fáy Mihály cséplőgéptulajd. Csongrá- don 1880-ban szül., Budapesten 1899-ben szab. fel. Budapesten és vidéken fejlesztette segédkorában szaktudását. 1914- ben lett önálló. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Fonyó Péter asztalos m. Csongrádon 1896-ban szül., 1911-ben szab. fel. Budapesten, Pozsonyban, Komáromban, Wien- ben volt segéd, majd 1920-ban önállósította magát. A Kézműipari Tárlaton oklevélkitüntetést nyert. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, megsebesült, fogságba esett. Mihály Károly kőmíves m. 1885-ben szül. Alpáron, 1902-ben szab. föl Csongrádon. Miskolcon, Abaujtomán, Abonyban, Csongrádon dolgozott mint segéd, 1904 óta önálló. Úgy magas, mint mély építéseknél vett részt, számos családi és lakóház, középület munkáit végezte, melyek nevét maradandóvá teszik. Az ipa-
