A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
264 szab. 1909-ben. Mint segéd atyjánál, H. Andrásnál, majd a fővárosban fejlesztve szaktudását. 1913-ban vette át atyja üzemét. Műhelyéből kiváló minőségű hintók és remek autókarosszériák kerülnek ki. Az ipt. egyik alapító tagja és 1929 óta elölj. tag. Községi elöljáró és esküdt. A róm. kath. egyház tanácsosa. A háborúban a szerb, orosz, olasz és román frontokon volt, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetéseket kapott. Neje: Schulz Borbála. Leyrer Lőrinc úri- és női cipész m., Erkel u. 6. Budakeszin szül. 1900-ban, 1914- ben szab. fel. Szülőföldjén 1920-ban önállósította magát. Kizárólag mérték után készült, elsőrangú cipők kerülnek ki műhelyéből. Két tanoncot szabadított már fel. Neje: Meiszl Magdolna, 1 fia és 1 leánya van. Mayer Mátyás épület- és bútorasztalos és temetkezési vállalkozó, Erdő u. 77. Szül. Budakeszin 1876-ban, Budaörsön szab. fel 1893-ban. Segédéveit a fővárosban és Szolnokon töltötte. 1902-ben lett szülőföldjén önálló és 1932 óta temetk. vállalkozó. Az iskola, templom, községháza, kincstári erdőhivatal külső és belső asztalos munkáit végezte, azonkívül több nagyobb és kisebb magánépület asztalos munkáit. Az Ipt. egyik alapítója és 1929- től elnöke. Azelőtt elöljárója és alelnöke volt. A háborúban az 1. honvéd gy. ezredben a szerb és orosz fronton volt. Neje: Szűcs Éva. Fia, Mátyás atyja üzletében dolgozik. Márkus Dániel cipész m., Erkel u. 15. Gárdonyban szül. 1898-ban, 1915-ben szab. fel Kápolnásnyéken. Mint segéd állandóan a fővárosban dolgozott. Budakeszin önállósította magát 1929.-ben. Mérték után dolgozik. A budakeszi üdülők részére modem, a hygienikus követelményeknek megfelelő szobákat ad ki. A világháborúban a 69. gy. ezredben az orosz, román és olasz fronton harcolt és fogságba esett. Neje: Nürnberger Antónia. Mészner Mátyás cipész m., Fő u. 111. Szül. Budakeszin 1886-ban, u. ott szab. fel 1903-ban. 1912-ben önállósította magát. Szezon időben 2 segéddel és 1 ta- nonccal dolgozik úgy raktárra, mint rendelésre. Az Ipt. elölj, tagja. A világháborúban az 1. honv. gy. ezr.-ben az olasz és orosz fronton szolgált és 1915-ben fogságba esett. Neje: Braun Katalin. Misztl Gergely sütő m., Széchenyi u. 39. Szül. Budakeszin 1906-ban, 1923-ban *» fővárosban szab. fel. Mint segéd főleg Újpesten dolgozott, majd 1931-ben önálló lett és mestervizsgát tett le. Műhelyében kettős kemence van, modem berendezéssel a hygenia követelményeinek megfelelően. A gödöllői m. kir. állami méhész tanfolyamot végezte és oklevéllel lett kitüntetve. Fiókkörzetvezető volt. Neje: Koch Erzsébet. Pfendner András pék m., Erkel u. 5. Szül. 1879-ben Budakeszin, u. ott szab. fel atyja üzletében 1896-ban. Mint segéd atyjánál dolgozott 1898-ig, amikor is átvette az üzem vezetését. Két tanoncot szabadított fel. Egy segédet foglalkoztat. A testület egyik megalapíója és elölj, tagja volt. A közs. képv. test. tagja. Neje: Lehner Magdolna. Fia, András atyjánál dolgozik mint segéd. Pruzsintzky Rezső épület- és bútorasztalos m. 1890-ben Budakeszin szül., 1907- ben Schuszter Józsefnél szab. fel. 18 éven keresztül fővárosi műhelyekben fejlesztette szaktudását. A háború kitörésekor a szerb harctérre került. Leszerelés után 1919-ben vette nőül Schulz Erzsébetet. 1925-ben lett mester. Nevéhez fűződik a helybeli községháza, a zárda, a plébánia és számos családi ház szakmába vágó munkája. Az ipt. elölj, tagja. Schmidt József kovács m., Széchenyi u. 139. sz. 1896-ban szül. Budakeszin, atyjánál szab. fel 1913-ban. Segédéveit atyjánál töltötte 1920-ig, amikor is saját erejéből önállósította magát. Azóta elismert nevet vívott ki magának úgy az ipari, mint a társadalmi körökben. Az Ipt.-nek, melynek egyik megalapítója, 1924 óta elölj, tagja. A tanoncvizsg. biz. alelnöke, stb. A háborúban a 7-es huszárezredben szolgált és a román, orosz és olasz frontokon volt. Olasz fogságba került. Kitüntetései: br. v. é. és K. cs.-k. Schwarczinger János úri szabó m., Virágvölgy u. 1. Szül. 1890-ben Budakeszin, a fővárosban 1906-ban szab. fel. Mint segéd is Budapesten képezte magát a szakmájában és a bpesti ipt. által oklevéllel lett kitüntetve. 1920-ban önállósította magát szülőhelyén. Az Ipt.-nek 1929 óta elölj, tagja. 1915-ben bevonult az 1. h. gy.-ezredbe és az olasz frontra került, ahol 1916-ban fogságba esett. Közel 3% évig volt hadifogoly. Egyszer megsebesült. Schwarczinger János szabómester. Starcz György cipész m., Fő u. 78. Szül. Budakeszin 1888-ban, a fővárosban szab. fel 1905-ben. Segédi gyakorlatot Budapesten, Szepesmegyében, Poprád- felkán és Tátrafüreden folytatott. Műhelyét 1919-ben alapította. 3 tanoncot sza
