A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
255 nológián 1917-ben szaktanfolyamot végzett. 1920-ban alapította műhelyét, ahol ■egy segéddel és tanulóval dolgozik. Munkájával a pécsi kiállításon nagydíjat nyert. Az Ipt. számvizsg. biz. tagja, a róm. kát. egyház képv. test. tagja. Részt- vett a világháborúban, megsebesült. Neje : Oláh Zsüzsánna. TÖRÖKBÁLINT. Führinger Ferenc borbély és fodrász m. 1902-ben Budapesten szül., az úri fodrászatot Székesfehérváron tanulta, 1920- ban szab. fel. Budapesti fodrásztermekben volt segéd. 1925-ben önállósította magát. 1926-ban kitanulta Budapesten a hölgyfodrászatot is. Egy tanulója van. Neje: Hermann Borbála. Lechner János épület-#és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó. Baross u. 12. (saját ház). Budatelkin 1877-ben szül., Esztergomban 1893-ban szab. fel. Vándorútja során Budapest, Esztergom, Budaörs, Törökbálint, Tinye, stb. mes- mestereinél dolgozott. Géperejű üzemét 1901-ben alapította, fiai segítségével dolgozik. Az Iparos Kör vezetőségi tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Czeiz Erzsébet. Muszula Tamás cipész m. Baross u. (saját ház). Szül. 1902-ben Törökbálinton, ott tanulta az ipart, 18 éves korában szab. fel. Kilenc éven keresztül tökéletesítette szaktudását, közben cipőfelsőrészkészítő tanfolyamot végzett. 1926-ban díszoklevéllel és éremmel tün- tettetett ki. 1929-ben önállósította magát. Egy segédet és tanulót tart. A helyi műkedvelők vezetőségi tagja. Neje: Rák Terézia. Nusser György cipész m. Fő u. Budakeszin 1905-ben szül., Budapesten 1922- ben szab. fel. Szaktudását fővárosi mestereknél gyarapította. 1929-ben önállósította magát. Az ipart társas alapon űzi, Nusser György és Társa-cég alatt. Neje: Steiner Rozália. Vogl András úri és női cipész m. Fő u. 82. 1893-ban szül., Kunhegyesen, 1912- ben szab. fel Mohácson. Segéd Szegeden és Budapesten volt. 1915-ben hadbavo- nult, az orosz és olasz fronton harcolt, egy évig hadifogságban volt. A bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. 1922-ben alapított műhelyében egy segédet tart. Neje: Schédl Mária. MAGYARBÁNHEGYES. A magyarbánhegyesi Ipartestület 1925-ben alakult 70 taggal. A testület elnöke Szabó József cipész m., alelnökei Ágoston Mihály ács m., Pusztay József asztalos m., Jegyzője Garay György lakatos m., iparhatósági biztos Herman Gyula főjegyző. Az ipartestület kebelében dalárda is alakult, amelynek elnöke ugyancsak Szabó József. Garay György mérlegkészítő és géplakatos m. Makón 1899-ben szül., 1916- ban szab. fel. Mint segéd 3 évig Makón dolgozott, majd 1922-ben önállósította magát. Résztvett az ipartestület megalakításában. 1930 óta annak jegyzői tisztét tölti be és azt nagy hozzáértéssel teljesíti. A háborúban a vizi repülő hadtestnél szolgált. Kuka László hentes- és mészáros m. Mezökovácsházán 1901-ben szül., felszab. atyjánál K. Jánosnál 1916-ban. Több városban segédeskedett. 1924-ben lett önálló. Az Ipt. elölj, tagja, aki résztvett annak megalakításában. Neje: B’r- kenhauer Gizella. Piros Sándor férfiszabó m. Kunágotán 1879-ben szül., Szegeden 1895-ben szab. fel. Temesvár, Mezőtúr, Kunágota, Arad, Túrkeve voltak segédi működésének állomásai. Önálló mester 1902-ben lett. Az Ipt. megalapításában résztvett, annak elölj, tagja. Sándor fia is atyja iparát űzi. Sáfrány Béla hentes- és mészáros m. Szül. 1882-ben, felszab. 1901-ben. Orosházán, Kunágotán és Magyarbánhegyesen volt segéd, 1907-ben nyitotta meg önálló üzletét, melyben jó árujával tette nevét ismertté. Az Ipt. elölj, tagja. Neje: Me- zey Piroska. Szabó József cipész m. Szül. 1890-ben, felszab. atyjánál K. Péternél 1907-ben. Magyarbánhegyesen és Orosházán folytatott segédi gyakorlat után 1922-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Az Ipt. egyik megalapítója, annak elnöke, aki lankadatlan tevékenységet fejt ki iparostársai érdekében. A testületi dalárda elnöke. A világháborúban orosz fogságba esett.
