A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

252 lete külföldi mintára modem szakgépek­kel felszerelve, Budafok egyik legkedvel­tebb ilyen irányú vállalata. Díszoklevele van. Neje: Riedel Ilona e szakmában fel­szabadult, férjének segédkezik. Siegmund Richard mechanikai, autó, motor és gépjavító műhelye, Tóth u. 22. Budafokon 1906-ban szül., Budapesten 1923-ban szab. fel. Technológiát végzett. Mint műszaki rajzoló a Weiss Manfréd gyárban működött. 1932-ben alapította géperejű üzemét. vit. Siklósy Antal faesztergályes m., Tátra u. 3. Budatétényen 1888-ban szül., Albertfalván 1905-ben szab. fel. Egy év­tizeden keresztül pratkizált. 1914-ben egy segédet foglalkoztató géperejű mű­helyt alapított, röviddel utána hadbavo- nult. Az orosz, olasz és albán fronton harcolt, a nagy ez. v. é. tulajdonosa. 1929-ben avattatott vitézzé. Neje: Steiner Katalin. Sipos Imre cipész m.. Hosszúhegy u. 10. Aradon szül. 1860-ban, Temesváron szab. fel 17 éves korában. Vándorútja so­rán Temesvár, Arad és Orosháza mes­tereinél dolgozott. 1885-ben Orosházán alapított műhelyét 1918-ban helyezte át Budafokra. Neje: Oskó Julianna. Szabó Albert cipész m., Magdolna u. 30. 1906-ban Nyergesújfalun szül., 1925- ben Esztergomban szab. fel. Segédi gya­korlatot Esztergom, Budapest és Budafok mestereinél folytatott. Esztergomban ok­levelet nyert. 1930 óta önálló. Neje: Hor­váth Mária. Szentgyörgyi Pál, a Szentgyörgyi és Németh műszerész és villanyszerelési vál­lalat társtulajdonosa, Beniczky u. 24. Szül. 1896-ban Nagykőrösön, felszab. 1913-ban Budapesten. A Singer varrógép­gyárban és a katonai ruhagyárban prak­tizált, majd Berlinbe ment, ahol 3 éves tanfolyamot végzett. Cége 1918 óta áll fenn. Résztvett a világháborúban. Neje: Hochbaum Mária. Szik Nándorné szül. Szeibold Józsa, Árpád u. 54., Tündér vendéglő. Férje 1911-ben nyitotta vendéglőjét, melyet azóta kétszeri megszakítással vezet. Üz­lete söntésből és külön helyiségből áll. Befogadóképessége cca 100 személy. Az Ip. Kör v. pénztárosa. 1914-ben hadba- vonult, Przemyslnél hadifogságba esett. Takács János férfiszabó m., Kereszt u. 15. Felsőkörtvélyesen 1906-ban szül., Bu­dafokon 1923-ban szab. fel. Budapesti műhelyekben segédkedett, 1931-ben ön­állósította magát. A szakcsoport és az Ip. Kör titkára, a BMTE intézője, a Blasz. fegyelmi biz. és tanácstagja, a Mii. ig. tagja. Lelkes sportember. Tamás Béla sütő m., Peres u. 7. 1887- ben Szentgálon szül. Évekig más ipari pályán működött. 1931-ben lett sütő­mester. Két segédje és egy tanulója van. Az orosz és olasz fronton harcolt, 36 hó­napig hadifogságban volt. Neje: Hoff­mann Róza. Thoma Lajos úri- és női cipész m., Köl­csey u. 6. Tiszabőn 1886-ban szül., Tisza- roffon 1903-ban szab. fel. Budapesten és Budafokon volt segéd. 1914—18-ig a há­borúban volt, 3 évig orosz hadifogságban sínylődött. 1919-ben önállósította magát. 2 tanulója van. Till József szabó m., Szent István tér з. 1895-ben szül., 1913-ban szab. fel Bu­dafokon. Szaktudását Bpesten és Buda­fokon fejlesztette, a technológián szabá- szati szaktanfolyamot végzett. 1919-ben alapított műhelyében 2 segéddel dolgozik. Ezüst éremmel és dicsérő oklevéllel ki­tüntetett mester. A szakoszt. és a tanonc- vizsg. biz. elnöke. Az orosz és olasz fron­ton harcolt, megsebesült. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Werl Teréz. Tóth Antal villanyszerelő, Árpád u. 27. Budafokon 1900-ban szül., u. ott 19 éves korában szab. fel. Segéd Budapesten, Kispesten, Újpesten és Balatonföldváron volt. 1928-ban önállósította magát. Vá­rosi, állami épületek és szanatóriumok szakmába vágó munkáit készítette. Neje: Koppá Erzsébet. Treffner Ernő kádár m., Kossuth u. 49. Karinthiában 1872-ben szül., Klagenfurt­ban 1889-ben szab. fel. Segédi gyakorla­tot Grácban és Budapesten folytatott. 1917 óta önálló. A Dréher sörgyárnak és a Hermann hordógyámak szállít. Okle­véllel kitüntetett iparos. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Kolb Lujza. Ulrich Lőrinc kőműves iparos, Kálvária и. 28. Szül. 1875-ben, felszab. 1894-ben Budafokon. Hevesmegye községeiben és Budafokon eltöltött segédévek után 1914- ben hadbavonult, megsebesült, 1918-ban szerelt le, mikor is önállósította magát. Két fiával dolgozik. Neje: Stelzer Bor­bála. Varga István sütő m., Kölcsey u. 13. 1885-ben szül., a Törley pezsgőgyárban tanulta a szakmát. 1927-ben alapította sütödéjét. A szanatórium szállítója. 2 se­gédje és 2 tanulója van. Háború alatt a szerb, olasz és román frontokon harcolt. Neje: Kövessy Teréz. Varga József kovács m., Petőfi u. 70.

Next

/
Oldalképek
Tartalom