A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
236 és festést végzett úgy helyben, mint a környéken teljes megelégedésre. Elismert, szakképzett mester. Neje: Papp Ilona. Zsidei József férfiszabó m. Mester u. 14. 1878-ban Jászdózsán szül., 1895-ben Gyöngyösön szab. föl. Az ország nagyobb városaiban 10 éven át volt segéd, 1903-ban lett önálló. Mérték után, rendelésre dolgozik az úri közönség részére. Az Iparoskor elnöke, a Hangya felügy. biz. tagja, egyházi képv. test. tag, az iskolánkívüli népoktató biz. tagja, stb. Résztvett a világháborúban, mint tizedes szerelt le. Kit.: K. cs.-k., bronz v. é. Neje: Krista Ilona. JÁSZALSÓSZENTGYŐRGY. Bertalan István cipész m. Szül. 1887- ben. 1904-ben szab. fel, Kecskeméten és a fővárosban folytatott segédi gyakorlatot. 1910-ben lett önálló. Az Ipt. v. vál. tagja. A szerb, orosz, olasz és román ^fronton harcolt. Kétszer bronz v. é. és K. cs.-k.-je van. Buday Kálmán lábbeli készítő mester, Fő u. 869. Jászalsószentgyörgyön 1877- ben született, atyjánál 1894-ben szabadult fel. Székesfehérvár, Szolnok, Szekszárd stb. városokban volt segéd. 1905-ben «önállósította magát. Mérték szerinti cipész és csizmadia munkát folytat egy segéddel. Az Ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. volt tagja. A szerb, olasz és román frontokon harcolt, megsebesült. Neje: Kormos Margit. Czakó Albert lábbelikészítő m. Szül. 1898-ban. 1916-ban szab. föl. A főváros jobb üzleteiben fejlesztette szaktudását. 1929-ben létesítette önálló műhelyét, melyből jó munka kerül ki. Darók Dezső kovács m. Szül. 1896-ban, 1912-ben Jászkiséren szab. fel. Szülő- helyén és a fővárosban folytatott segédi gyakorlat után 1920-ban nyitotta meg önálló műhelyét, melyben kiváló munkát készít. 1919-ben vette nőül Kormos Erzsébetet. Egri József cipészmester. Farkas Pál cipész és csizmadia m. szül. 1898-ban, felszab. atyjánál 1913- ban. 1923-ban lett önálló. Régebben több segéddel dolgozott, most egyet alkalmaz. Az Ip. Ifj. Egy. számvizsgálója. A román és olasz fronton harcolt és fogságba esett. Kisezüst, bronz v. é., és K. cs.-k.-je van. Fischer Sándor órás és ékszerész. Rákóczi u. 982. Jánoshidán 1908-ban szül., 1924-ben Müller Jánosnál szab. fel. Cegléd, Szolnok, Szarvas, Budapest voltak segédi működésének állomáshelyei. 1929- ben lett önálló Jánoshidán, 1930 óta mai üzletében. Résztvett a világháborúban. Gajdos Kálmán csizmadia m. Fő u. 46. Szül. 1883-ban, 1897-ben szab. fel. 1908- ban önállósította magát. Két fia a segédje. Szakosztályi elnök. A szerb és orosz fronton harcolt, megsebesült. Kétszer bronz v. érmet kapott. Imrik János csizmadia m. Szül. 1879- ben, 1900-ban szab. fel. 1908-ban létesítette műhelyét, melyben fia is segédkezik. Résztvett a világháborúban, évekig harcolva a fronton. Kalló Mihály sütő m. Rákóczi u. 982. Jászberényben 1897-ben szül., 1915-ben szab. fel. Mint segéd a Glasner és több előkelő cégnél gyarapította szaktudását. 1924- ben lett önálló Félegyházán, onnan Jászberénybe, majd Jákóhalmára és 1931- ben Jászalsószentgyörgyre helyezte át üzletét. A világháborúban 42 havi frontszolgálatot teljesített. Katona József cipész m. Kátai László mészáros és hentes m. Szül. 1905-ben, . 1923-ban lett segéd és mint ilyen, 1929-ig gyarapította szaktudását, amikor is önálló üzletet nyitott. Üzletében elsőrendű árut szolgál ki. Kecskés Ignác mérlegkészító m. Kerekes Béla kovács m. Szül. 1898-ban, atyja műhelyében 1915-ben szab. fel. 1925- ben önálló lett. A helybeli közönségnek és vásárra dolgozik. Műhelyéből kiváló munka kerül ki. Kerekes Lajos Fiai gazdasági gépgyár. Károlyi u. 573. A gyárat K. Lajos, aki 1869-ben született, 1892-ben alapította. Gazdasági cikkeket, ekéket, boronákat, darálókat, vetőgépeket gyártanak. A gyár munkái Jászberényben I. o. ezüst, Kecskeméten és Hevesen oklevél kitüntetést nyertek. Kerekes az Ipartestület alapítója és elnöke volt, 1927-ben hunyt el. A gyárat ma Zoltán és Lajos vezetik. Kobela Béla cipész m. Fő u. 867. Szül. 1884-ben, 1900-ban szab. fel. Hat évig a fővárosban és több vidéki helyen folytatott segédi gyakorlatot. 1906-ban alapította önálló műhelyét. Oklevél és bronz érem kitüntetést nyert kiváló munkáiért. Az Ipt. volt vál. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kobela Béla hentes m.
