A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
217 vtt 1910-ben szab. fel. Segéd fővárosi műhelyekben volt. 1931-ben volt mester. 1915-től végigküzdötte a világháborút, kétszer megsebesült, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Schneider Sarolta. Orosz Ferenc kép. kőműves m. 1889- ben szül., 1908-ban szab. fel Rákoskeresztúron. A fővárosban éveken keresztül mint művezető működött. 1914-ben önállósította magát, majd hadbavonult. A szerb és orosz fronton harcolt, megsebesült. Leszerelése után folytatta az ipart. A rákoshegyi kaszinóépület, számos villa és családiház felépítése fűződik nevéhez. 1929-ben tett mestervizsgát. 1931-ben a közóhaj az Ipt. elnöki székébe emelte, mely tisztségét nagy lelkesedéssel viseli. A közs. képv. test. tagja. Neje: Benedek Erzsébet. S. Pálinkás János építész. Pereszteghy György épület- és bútor- asztalos m. Patay u. 19. Ondódon 1891- ben szül., Szombathelyen 1907-ben szab. fel. Szombathelyi és budapesti vállalatoknál dolgozott mint segéd. Műhelyét 1920- ban alapította. Géperejű üzemében két segédet foglalkoztat. A haditengerészetnél érte a világháború kitörése. 1918-ban szerelt le, hadirokkant. Az Ipt. vezetőségi tagja. Neje: Murányi Mária. Portás János cipész m. Rózsavölgy u. 33. Bélfenyéren 1875-ben szül., Tenkén 1894-ben szab. fel. Egy ideig a szakmában dolgozott mint segéd, majd a M. Kir. Postahivatal alkalmazásába lépett. 1925- ben vonult nyugalomba, ugyanakkor megalapította műhelyét, ahol fiával közösen dolgozik. Neje: néhai Kovács Ilona. Sinka Pálinkás János építő m. Szent Imre h. u. 12. 1892-ben Cegléden szül., 1909-ben Nyíry Istvánnál szab. fel. 1910- től 14-ig a felsőépítőipariskolában tanult. Tanulmányainak bevégzése után hadbavonult, 1915-ben rokkanttá vált. 1922- ben Cegléden önállósította magát, majd 1931-ben Rákoshegyre helyezte át vállalatát. Számos köz- és magánépüíet felépítése fűződik nevéhez. A budapesti állatkert építése is az ő szaktudását dicséri. Az Ipt. alelnöke, a tanonc vizsg. biz. tagja, iparkamarai kültag, v. kontárellenőr, stb., stb. Neje: Hautz Juliánná. Szász Tibor a „Tátra Fehérnemű Ipar” tulajdonosa. Hunyadi u. 32. Csorváson 1901-ben szül. Gimnáziumi érettségit tett. A műhimzésből, azsurozásból és fehérnemű készítésből 1922-ben szab. fel: 1929- ben alapított vállalatában 15—20 segéddel és 5—10 segédmunkással az öszszes szakmába vágó munkákat végzi. Üzeme géperejű. A háború alatt mint polgári egyén 15 hónapig szerb fogságban volt, majd az olasz fronton harcolt, ahol megsebesült. A megszállás alatt szerb fogságba került, ahonnan megszökött. Az Ipt. ügyvezető elnöke, a RSE háznagya, a Keresk. és Ip. Körének titkára, a Rhegyi Lövész Egylet mesterlövésze, stb. Tandi Sándor sütő m., Wesselényi u. 1. Gyomán 1907-ben szül., 1925-ben szab. fel. Gyomán és Budapesten folytatott se- gédi gyakorlatot, 1932-ben lett önálló. Neje: Pagyi Erzsébet. D. Szűcs Balázs kép. kőműves m. Rákóczi u. 70. Nagykőrösön 1885-ben szül., u. ott 1901-ben szab. fel. Mint főpallér Budapesten dolgozott, majd külföldi tanulmányútra ment. 1911-ben Pestszent- lőrincen önállósította magát, 1929 óta működik Rákoshegyen. 1930-ban tett m.- vizsgát. Az Ipt. elölj tagja. 1914-től a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, háromszor sebesült meg, 54 hónapig hadifogságban volt. A nagyezüst vit. é. tulajdonosa. Neje: Jakab Etelka. Veréb Lajos úri és női cipész m. Kölcsey u. 46. 1876-ban Királyin szül., 1892- ben Tornaalján szab. fel. Rimaszombati, ózdi, bánszállási és budapesti mestereknél töltöttte segédidejét. 1905-ben Budapesten, 1920-ban Rákoshegyen alapított műhelyt. Az Ipt. v. pénztárosa, közs. képv. test. tag. Résztvett a világháborúban, megsebesült, kit.: brcnz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Németh Johanna. ifj. Virág József kép. ács m. Gróf Csáky u. Tószegen 1905-ben szül., Budapesten 20 éves korában szab. fel. Öt évig fővárosi cégeknél praktizált. 1930-ban önállósította magát. 1931-ben tett mester- vizsgát. Résztvesz az Ipt. vezetésében. Neje: Wéber Gizella. Virág Mihály kép. kőműves m. Gróf Csáky u. 1902-ben Tószegen szül., 1924- ben Budapesten szab. fel. Segéd budapesti cégeknél volt. Vállalatát 1930-ban alapította, 1931-ben nyerte el a képesítést. Elismerő oklevele van. Neje: Bakos Anna. Zsigovits István épület- és díszműbá- dogos m., szerelő és egészségügyi berendező, a Zsigovits és Bálint-cég beltagja. Rákóczi u. 97. Budapesten 1905-ben szül., Steiner mérnöknél szab. fel 1924-ben. 1928-ban önállósította magát, 1929-ben társult Bálint Illéssel. Ipt. elölj. tag. Neje: Éder Erzsébet. kteÉ IHIBImÉÍ
