A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
197 Mérték szerinti és raktári munkákat készít egy segéd közreműködésével. A csa- nádapácai ipt.-nél vezetőségi tag volt. Résztvett a világháborúban. Neje: Balda Piroska. Hézer László András épület- és bútor- asztalos m. (saját ház). 1904-ben Orosházán szül., középiskolát végzett. Szegeden a faipari szakiskolában mestervizsgát tett. Szegeden, Orosházán és Budapesten praktizált. 1925-ben önállósította magát. Neje: Nagy Anna. Huszárik György kovács m. 1892-ben Tótkomlóson szül., 1909-ben Mezőkovács- házán szab. fel. Szegeden lópatkolótan- folyamot végzett. Műhelyét 1924-ben alapította. Az Ipt. elölj, tagja és a tanonc vizsg. biz. tagja. A világháborút a szerb, orosz, olasz, és román frontokon harcolta végig. Neje: Lévay Emma. Jaszicsek András épület- és bútorasztalos m. 1901-ben szül., 1926-ban Róth Nándor mesternél szab. fel. Battonyai, tótkomlósi, medgyesegyházai műhelyekben folytatta segédi gyakorlatait. 1929- ben önálló műhelyt alapított. Neje: Szél Katalin. Juhász Mihály kovács m. Kunágotán 1908-ban szül., Mezőkovácsházán 1926- ban szab. fel. Főként Hódmezővásárhelyen dolgozott mint segéd. Kovácstelepét 1930-ban alapította. A Nemz. Hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Jurányi Ferenc épület- és bútorasztalos m. 1907-ben, Kerülősön szül., 20 év múlva Battonyán szab. fel. Szegeden Lengyel Lőrinc gyárában, Battonyán és Mezőkovácsházán fejlesztette szaktudását. 1931-ben alapított műhelyében finom és ízléses munkákat készít. Kiss József cipész m. Szül. 1881-ben Mezőkovácsházán, felszab. 1898-ban Med- gyesegyházán. Aradon praktizált. 1904 óta önálló mester. Mérték szerinti és raktárra készült munkái elismertek. 1910 óta visz vezetőszerepet a Testület életében. Napjainkban az elnöki tisztséget tölti be lelkesedéssel és rátermettséggel. A közs. képv. test. tagja, a róm. kath. egyháztanács tagja, iskolagondnok, tűzoltó testületi alelnök, stb., st. Résztvett a világháborúban, megsebesült. Neje: Vadaszy Mária. Kocsis István kefekötő m. 1888-ban szül., 1906-ban szab. fel. Szegeden, Tapolcán, Zalaegerszegen, Szabadkán és óbecsén jeles mestereknél dolgozott mint segéd. 1924-ben Reformátuskovácsházán önállósította magát. Az orosz harctéren súlyos fejlövést kapott. Neje: Megán Laura. Krecsméri Lajos kalapos m. Tótkomlóson 1902-ben szül., 1920-ban szab. fel. Budapesten és Hódmezővásárhelyen praktizált. 1924-ben lett mester. Az Ipt. elölj, tagja. Neje: Zachato Mária. Kuliga Lőrinc mészáros és hentes m. Szül. 1903-ban. Békéscsabán és Budapesten szerezte szakmai kiképzését. 1925-ben önállósította magát. Ipt. elölj. tag. Ipara mellett csemegekereskedése is van. Neje: Hedvig Mária. Laduver Lajos fényképész. Magyar- bánhegyesen 1902-ben szül., Békéscsabán tanulta ki a szakmát, Budapesten és Keszthelyen jónevű fotóműhelyekben praktizált. Műtermét 1929-ben alapította. A szakmában előforduló összes munkákat művészi kivitelben készíti. Neje: Szloszár Regina. Lipták Lajos cipész m. 1890-ben Mezőkovácsházán szül., 17 éves korában szab. fel. Aradi, szegedi, budapesti és kolozsvári mestereknél fejlesztette szaktudását. A világháborút a szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolta végig, kit. bronz vit. é. és K. cs.-k. Leszerelése után, 1919-ben önállósította magát. Az Ipt. elölj., számvizsg. biz. és tanoncvizsg. biz. tagja, a Polg. Olvasókör könyvtárosa. Neje: Győry Zsuzsánna. Makrai Ida szűcs. m. Atyjánál, M. Sándornál tanulta az ipart, mestervizsgát a Szegedi Iparkamara szakbizottsága előtt tett. Segédéveit Orosházán töltötte. 1926 óta folytatja önállóan az ipart. Munkái vetekednek a férfiiparosok produktumaival. Üzletköre Mezőkovácsháza környékére is kiterjed. Papp Antal szabó m. Eleken 1892-ben szül., Aradon 1909-ben szab. fel. Budapesten és Mezőkovácsházán volt segéd. Mezőkovácsházán végleg megtelepedett és 1920-ban műhelyt alapított. A jobb körök részére, mérték szerint dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja, könyvtáros, tanonc vizsg. biz. tag, stb. A szerb és az orosz fronton harcolt, megsebesült, hadifogságban volt. Neje: Srankó Anna. Pál Lajos ny. p. ü. főszemlész, Ipt. jegyző. 1882-ben Váncson szül., 1901-ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába, 1927- ben vonult nyugalomba. Az Ipt. kebelében viselt fontos tisztjét 1928 óta tölti be nagy lelkesedéssel és szakértelemmel. Résztvett a világháborúban. Neje: Páti Nagy Irén. Révész Péter angol és francia szabó m. Szül. 1894-ben, felszab. 1912-ben. Budapesten, ahol a technológián szaktan- folyamot hallgatott. Segéd Budapesten, Orosházán, Gyulán és Békéscsabán volt.
