A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
192 Nyáry József cipész m. 1893-ban Ma- gyarbánhegyesen szül., 1909-ben szab. föl. Déván, Dévaványán, Medgyesegy- házán dolgozott segédként. 1923-ban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, Aradon szabászatot tanult. Az ipartest, elöljárója, a vigalmi bizottság alelnöke, ipt. háznagy, piaci ellenőr. Tagja az iparisk. felügyelő biz.-nak. Az orosz, olasz, román és szerb fronton küzdött. Neje: Rocskár Ilona. Ingatlana munkájának és szorgalmának eredménye, mint árva fiú, saját erejéből küzdötte föl magát. Nyáry Sándor órás m. 1883-ban Med- gyesegyházán szül., 1905-ben szab. föl. Budapesten, Brassóban és Nagyszebenben gyakorolta, mint segéd iparát. 1911 óta önálló mester. A helyi ipartestület megalapítója és első elnöke 1921 óta, ta- nonc vizsg. elnök, iskolaszék gondnoka, levente bizottsági tag, tűzoltó parancsnok, az iparostanonc iskola felügy. biz. elnöke, stb. Az ipari érdekek lelkes és önzetlen képviselője. Mint őrmester, az orosz, román frontos harcolt és megsebesült. Palócz János kovács m. 1894-ben szül., 1911-ben Hódmezővásárhelyen szab. föl és 1924-ben lett önálló. 1 tanulót tart. Az orosz és szerb fronton harcolt. Kizárólag ipara fellendítésén dolgozik. Papdi Antal mészáros és hentes m. 1898-ban Szegeden szül. és 1916-ban szab. fel. 10 éven át Szeged és Budapest nagyobb húsiparainál dolgozott, 1928-ban lett önálló. Saját készítményű árui közismertek. A 70-es tüzéreknél az olasz fronton küzdött és megsebesült. Neje: Gácsér Julia. Pintér József férfi szabó m. 1882-ben Békésszentandráson szül., 1899-ben szab. föl. Békéscsabán és Aradon töltötte segédéveit, 1906-ban saját erejéből lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik, az úri közönség kedvelt mestere. Az ipartest, volt elölj., a tanoncvizsg. biz. elnöke. A 4. honv. gy.-e.-ben orosz, román és olasz fronton küzdött, kétszer sebesült, a kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Papp Erzsébet. Paskucz P. csizmadiamester. 1876-ban Kisjenőn szül. 1892-ben szab. föl és 1904 óta önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik. A segédéveit Kisjenő és Medgyes- egyháza jobb mestereinél töltötte, 1 tanulót tart. A 8. tüzérezredben szolgált, bronz v. é. és K. cs.-k.-tel van kitüntetve. Neje: Héder Juliánná. Szorgalmuk közös szerzeménye saját házuk. Rosenacker Flórián csizmadia m. 1882- ben szül. Almáskamaráson, iparát ott tanulta, majd Újkígyós és Medgyes jobb mestereinél gyarapítva tudását, 1906-ban önálló lett. Raktárra és rendelésre dolgozik, János fiát felszabadította, 1 segédet tart. Az orosz, román, olasz fronton küzdött, megsebesült. Bronz v. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Khifer Lujza. Schmiedt Imre cipész m. 1883-ban Me- zőkovácsházán szül., 1900-ban, Hódmezővásárhelyen szab. föl bátyjánál, 1908 óta önálló. Rendelésre dolgozik, az úri közönség kedvelt mestere. Az ipartestület volt elnöke, tanoncvizsg. elnök, iskolaszéki gondnok, a közs. képv. test. tagja, a róm. kath. egyház tanácsosa, stb. Az iparos érdekekért ma is küzd. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolt és megsebesült. Saját háza szorgalmának eredménye. Neje: Varga Anna. Imre fia, aki középiskolát végzett, szintén kitanulta a szakmát. ifj. Siflis István cipész m. 1906-ban Medgyesházán szül., 1922-ben édesatyjánál szab. föl. Kecskeméten is megfordult, majd 1928-ban önállósította magát. Mérték után rendelésre dolgozik, raktáron is tart kész árut. Tanonc korában oklevelet és pénzjutalmat kapott kiváló munkájáért. idősb. Siflis István csizmadia m. 1875- ben Békésgyulán szül. régi iparos családból. Elődei is a szakmát tanulták, a család több mint 100 éve foglalkozik a mesterséggel, apáról fiúra öröklődött a szakma iránti szeretet és tudás. 1904 óta önálló, megelőzően mint üzletvezető dolgozott. József, István és András fiai is a szakmában dolgoznak. Ipartestületi elölj., egyik megalapítója a helybeli testületnek. Az orosz, olasz hartéren küzdött, 1 évig olasz fogságban volt. Neje: Szenteczky Julia. Siflis Pál férfi szabó m. 1904-ben szül,. 1922-ben szab. föl Medgyesegyházán. Budapest elsőrendű mestereinél kb 8 évet töltött mint segéd, 1928 óta önálló. Rendelésre mérték után dolgozó szakképzett iparos, ki minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Sípos János cipész m. 1859-ben Debrecenben szül., 1877-ben u. ott szab. föl. Szegeden, Versecen, Nagyváradon, Aradon és Temesvárott fordult meg, a környék legidősebb önálló mestere. Öt évtizede dolgozik a szakmában. Segéd korában több kitüntetésben volt része. Az ipt. elölj. Lajos fia résztvett a háborúban.
