A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
186 tette szaktudását, 1920-ban lett önálló. Főleg raktárra dolgozik.Az ipartestület tanoncvizsgáztatója. Az olasz és román fronton küzdött. Lukácsy Dezső kocsigyártó m., Zádor u. (saját ház). 1895-ben szül. Kenderesen, u. ott 1913-ban édesatyjánál szab. fel, majd Bpesten, Nagykőrösön, Túrkevén, Debrecenben dolgozott segédként, 1919- ben lett önálló. Mint szakképzett iparos, uradalomban is dolgozott huzamosabb ideig. Az ipartest. elöljárója, tanonc- vizsgáztató, dalárda tag. Az orosz, olasz és francia fronton küzdött, kétszer megsebesült. Neje: Ludvig Juliánná. Masáth János mészáros és hentes m. Kossuth u. (saját ház). 1891-ben Kunhegyesen szül. 1905-ben, atyjánál, M. Ferencnél szab. fel. Salgótarjánban volt segéd, 1922-ben lett önálló mester. Üzeme modern berendezésű, fővárosi nívójú, hygiénikus. Saját készítményű hentesárui vannak. Hosszabb idő óta elöljárója a testületnek, tanoncvizsgáztató. Vezetésre predesztinált egyénisége, puritán jelleme az első iparosok közé emelik őt. A tengerészetnél szolgált, mint tűzmester szerelt le. Neje: Fülöp Gizella. Marton Péter kerékgyártó m. Hajnal u. 1888-ban Nemeskeresztúron szül., 1904-ben szab. föl, majd Pápán, Budapesten, Köpcsényben dolgozott mint segéd, 1913-ban lett önálló. A 11. huszároknál az orosz fronton harcolt, fogságba került, ahonnét 4 év múltán tért vissza. Neje: Szász Mária. Márta Károly kovács m. Hajnal u. 386. Tiszaderstomajon szül. 1884-ben, 1901-ben Kunhegyesen szab. föl. Kisújszállás, Kecskemét, Szolnok, Hosszúpályi mestereinél dolgozott mint segéd, majd huzamosabb ideig uradalomban is, ahol szaktudását fejlesztette. Katonai lóvasaló. A 2. honv. ágyúsezredben szolgált. Przemyslnél fogságba esett. Neje: Tóth Franciska. Mátyus Imre férfiszabó m. Lehel u. 206. (saját ház). 1893-ban Tiszaszent- imrén szül., 1908-ban Kunhegyesen szab. föl. Nagykőrösön, Budapesten, Szolnokon dolgozott jobb műhelyekben és 1920- ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik, az úri közönség részére. Tanonc korában kitüntetést nyert szép munkájáért. Az iparos ifjak egyletének megalapítója és vezetőségi tagja volt huzamosabb ideig. Az orosz, román, és clasz fronton küzdött, megsebesült. K. cs.-k. és bronz vit. érme van. Neje: Fehér Róza. Mészáros József férfiszabó m. Kígyó u. 184. (saját ház). 1883-ban szül. Kunhegyesen, 1899-ben szab. fel Karcag, Kisújszállás, Debrecen jobb műhelyeiben dolgozott mint segéd, 1907-ben önállósította magát. Karcagon szabászati tanfolyamot végzett. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. A 29. gy. ezredben Przemysnél fogságba került. Neje: Végh Zsuzsanna. Molnár Miklós kocsigyártó m. 1879- ben Kunhegyesen szül., 1895-ben szab. föl. Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Kunhegyesen volt segéd. 1907-ben lett önálló. Elsőrendű munkái közismertek. A háborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt. Nagy Miklós géplakatos és kovács m. 1903-ban szül. 1921-ben szab. föl Kunhegyesen, majd Budapesten a Mávnál 7 évig dolgozott. 1929-ben lett önálló. Modemül berendezett üzeme van. Neje: Sípos Erzsébet. Nagy Lajos magyarszűcs m. Kiskakat köz (saját ház). 1883-ban Kunhegyesen szül., 1900-ban szab. föl édesatyjánál. Családja több mint 100 éve dolgozik a szakmában. Ő 1908-ban lett önálló. Egyszerű és díszes bundákat készít és speciális lengyel bundák készítője. Főúri családok részére dolgozik. Az ipartest, számvizsgálója, elölj, tag, alelnök, ellenőr, stb. A ref. egyház presbitere, a tűzoltó egylet volt pénztárosa, stb., stb. A szerb fronton megsebesült. Neje: Rátkay Mária. Nyíri József cipész m. 1886-ban szül. Kunhegyesen, 1903-ban Szarvason szab. föl. Budapest, Fiume jobb mestereinél dolgozott segéd korában, a szabászatot Budapesten tanulta. 1911-ben lett önálló. Üzeme saját házában van. Tűzoltó szakaszparancsnok, leventeoktató. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt, hétszer sebesült. A nagy- és kisezüst, br. v. é., seb. é. és német kisezüst tulajdonosa. Oláh Miklós csizmadia m. 1905-ben Kunhegyesen szül., 1922-ben szab. föl. Debrecen, Cegléd, Kunhegyesen dolgozott mint segéd, szabászatot Cegléden tanult. 1931-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik a gazdaközönség részére. Oncsák András sütő m. Mirkó köz. Kisújszálláson 1885-ben szül., 1921-ben szab. föl. 1928-ban lett önálló. Fehér- és steer-sütéssel foglalkozik modem, hygiénikus üzemében. A r. k. egyház tanácsosa. Az orosz fronton harcolt, ott megsebesült, rokkant lett. Neje: Sztári Mária. Papp Jenő kerékgyártó m. 1900-ban szül. Kunhegyesen, 1918-ban szab. föl,
