A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
179 CINKOTA. Becskeházy István kovács m. Szül. 1882-ben, felszab. 1899-ben Kassán. Kassán, Iglón, Lőcsén, Tokajon, Miskolcon és Budapesten folytatott segédi gyakorlatot, majd 1908-ban nyitotta meg műhelyét Pestújhelyen és azt 1929-ben helyezte át Cinkotára. Nemességét családja 1665-ben nyerte. trencsényi Buday Nándor borbély m. Gödöllőn 1877-ben szül., u. ott 1893-ban szab. fel. A fővárosban és az ország több városában töltötte segédi gyakorlatát. 1902-ben lett önálló előbb Budapesten, 1903 óta Cinkotán. Az orosz és olasz fronton harcolt. Kétszer megsebesült. Bronz vit. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Göndör Pál villamszerelő m. Petőfi u. 11. Cinkotán 1903-ban szül., 1922-ben nyerte képesítését. A Phöbusnál és más nagy vállalatoknál gyarapítva szaktudását, 1930-ban önállósította magát. Magánházak és villák szakberendezését vállalja. Kovács János kovács m. Petőfi u. 1. Noszvajon 1883-ban szül., 1899-ben szab. fel. 18 évig volt segéd a fővárosban és az ország különböző részeiben. 1924-ben nyitotta meg üzletét. 1 tanoncot alkalmaz. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kisezüst, bronz vit. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Mayer Henrik malomtulajdonos. Szent Imre u. 28. Újvidéken 1876-ban szül. Ötjáratú, 40 HP, Diesel-motorral ellátott malmát 1930-ban vette. 2 gépészt és 1 molnársegédet alkalmaz. Résztvett a világháborúban. Nagy Ferenc kéményseprő m. Szent Imre hg u. 8. Borossebesen 1880-ban szül., 1900-ban szab. fel. Aradon, Hódmezővásárhelyen, Babocsán és Medgyesegyházán volt segéd, majd Pécelen 20 évig üzletvezető. 1932-ben kapta mai kerületét. Tűzoltó alparancsnok. Résztvett mint főtüzér a világháborúban. öllé János hentes és mészáros m. Batthyány u. 21. Cinkotán 1901-ben szül., 1918-ban szab. fel. Több helyen folytatott segédi gyakorlatot, mígnem 1929-ben önálló lett. A pozsonyi tanítóképzőintézet, a csendőrség és a csecsemővédő intézet szállítója. Pásztor Sándor villanyszerelő m. Kossuth u. 50. Baján 1876-ban szül., szakmáját Budapesten sajátította el, u. ott, valamint Németországban és Ausztriában volt segéd. 1913 óta önálló. Az orosz fronton légnyomást szenvedett. Pittlik Géza kovács m. Cinkotán 1882- ben szül., 1898-ban lett segéd s mint ilyen, 13 évig működött. 1917-ben vette át atyja műhelyét. Okleveles- patkoló és gyógykovács. Volt ipt. elölj, és tanonc- vizsg. biz. tag. Közs. képviselő. Az orosz és román fronton harcolt. Kiesezüst, bronz vit. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Till Antal kertész, Kossuth L. u. 107. Budakeszin 1887-ben szül. A fővárosban, Német és Olaszországban és Ausztriában gyarapítva szakképzettségét, 1920- ban létesített virág- és konyhakertészetet. Két ízben résztvett kiállításon, ahol elismerésben részesült. Az orosz, olasz, román és albán fronton harcolt. Bronz vit. é., K. cs.-k.-tel tüntették ki. Varga János cipész m. Petőfi u. 53. Putnokon 1878-ban szül., 1896-ban lett segéd s mint ilyen, Budapesten és Rimaszombaton fejlesztette szakismereteit. 1907-ben lett Putnokon önálló. 1930 óta működik Cinkotán. Az orosz és román fronton harcolt. CSANÁDAPÁCA. Annus Ferenc cipész m. Csanádapácán 1904-ben szül., 1921-ben szab. fel. Ma- gyarbánhegyesen és Orosházán volt segéd. 1926-ban önállósította magát. Mérték szerinti cipészetet folytat. Az Ipt. elölj, tagja és a tanonc vizsg. biz. tagja. Annus János kovács m. 1896-ban szül., 1913-ban szab. fel Csanádapácán. Segédéveit Makón, Hódmezővásárhelyen és Szegeden töltötte. 1920 óta mester. Részt vett az Ipt. megalapításában, ahol elölj, és tanonc vizsg. biz. tag. Végigküzdötte a világháborút, tüdőlövést szenvedett. Neje: Hegedűs Rozália. Csernus Pál épület- és bútorasztalos m. Szül. 1905-ben, felszab. 1923-ban Csanádapácán. Tanítómestere K. Varga Sándor volt. Medgyesházai, gyulai és budapesti mestereknél dolgozott segédként. Műhelyét 1930-ban alapította. Gál Dezső kerékgyártó m. Mezőkovács- házán 1907-ben szül., Csanádapácán 1925- ben szab. fel. Négy évig Gerendáson, Kecskeméten és Budapesten praktizált. 1929-ben önállósította magát. Minden e szakmába vágó munkát vállal. Kovács István patkoló kovács m. 1871- ben Madarason szül., 1898-ban Katymá12*
