A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
160 «veit. Budapesten a technológián szaktanfolyamot végzett. 1921-ben alapította műhelyét. Úri- és női szabászatot folytat. Egy segéddel és tanulóval a környék intelligenciája részére dolgozik. Az ipt. elölj, tagja, a közs. képv. test. tagja, a Keresztény Olv. Kör könyvtárosa stb. Az olasz harctéren megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szerémi Julianna. Kéri Venczel épület- és bútorasztalos m. Ecsegen 1885-ben szül., u. ott 1910- ben szab. fel. Szécsényen dolgozott, majd a selypi cukorgyárban működött 18 éven keresztül. 1912-ben létesítette műhelyét. 1906-ban vette nőül Fekete Erzsébetet. Nagy János cipész m. Szül. 1882-ben, felszab. 1900-ban Ecsegen. Szabadító- :mestere Banos Ferenc volt. Pásztón és Nagyszécsényben fejlesztette szaktudását. Szaktanfolyamot végzett. 1905 óta mester. Az ipt. elölj, tagja. 1915-től az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szőke Karolin. Ősim Ferenc szabó m. Ecsegen 1893- ban szül., Salgótarjánban Szikszay mesternél tanulta ki a szakmát, 1912-ben szab. fel. A főváros jobb műhelyeiben, .Salgótarjánban és Pásztón segédeskedett. 1920-ban nyitotta műhelyét. 1914-ben az orosz harctérre került, hadifogságba esett. Három évi szenvedés után került haza. Neje: Bozsik Irén. Szlobodnyik József gépész-kovács m. Béren 1868-ban szül. Édesatyja kovács m. volt, nála tanulta az ipart, 1887-ben szab. fel. Segéd Pásztó, Szirák, Heréd stb. mestereinél volt. Budapesten gépészvizsgát tett. 1892-ben alapította műhelyét, ahol egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. V. ipt. elölj, tag, Olv. Kör vál. tag. Neje: Szuroszky Julianna. Tóth Jenő hentes- és mészáros m. 1895- ben szül., Ecsegen 1912-ben szab. fel Pásztón. Budapesti, pesterzsébeti, oroszkai és pásztói mestereknél volt segéd. 1924-ben alapította székét. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, a kis ezüst és bronz v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Válóczy György hentes- és mészáros m. Szül. Ecsegen 1904-ben, felszab. Salgótarjánban 1922-ben. Hat éven keresztül dolgozott mint segéd. 1928-ban lett önálló mester. A közs. képv. test. tagja virilis alapon. Neje: Kozma Rozália, esküvőjük 1928-ban volt. PILISVÖRÖSVÁR. Huber Mátyás épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó, Pacsirta u. 22. 1885-ben Pilisvörösváron szül., 1902-ben Budapesten szab. fel. Segédidejét a főváros jeles mestereinél és Pilisvörösváron töltötte. Géperejű, 3 segédet foglalkoztató üzemét 1908-ban alapította. Az ipt., a közs. képv. test. és az Ip. Olv. «s Dalkör v. tagja, a Temetk. Egy. elnöke. 1914-ben az orosz frontra került, Przemyslnél hadifogságba esett. Neje: Halbauer Teréz. Kaiser Antal sütő m., Fő u. 353. Szül. 1880-ban Szászvár, szab. 1896-ban Bony- hádon. Budapesti nagysütődékben volt segéd. Sütödéjét 1931-ben alapította. Egy segédje van. Háború alatt az orosz fronton teljesített szolgálatot. Neje: Panrok Hedvig. Szmolka Mihály cipész m. és felsőrészkészítő, Fő u. Vámosmikolán 1881-ben szül., u. ott 1900-ban szab. fel. 13 évig Budapesten praktizált. 1915-ben Vámosmikolán önállósította magát, 1931-ben Pilisvörösvárra helyezte át műhelyét. 1927-ben díszoklevelet nyert. A vámos- mikolai ipt. v. tanoncvizsg. biz. és vál. íagja. Neje: Hugyecz Mária. Schreck János épület- és bútorasztalos m., temetkezési váll., Fő út 92. 1879-ben Pilisvörösváron szül., 1895-ben Takserer mesternél szab. fel. 1898-ban önállósította magát. A pilisszentiváni elemi iskola épületmunkái, két pilisvörösvári óvoda berendezése, a pilisvörösvári bányatelep emeletes házainak épületmunkái stb. dicsérik szaktudását. Volt közs. képv. test. tag és ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Wieszt Teréz. Vakán Sándor autószerelő és vasesztergályos m., Fő út. Tokodon 1901-ben szül., 1918-ban Budapesten szab. fel. Nyolc éven keresztül dolgozott a legelső hazai nagyüzemekben, főként mint művezető. 1926-ban alapította villanyerőre berendezett üzemét, ahol egy segéddel és egy tanulóval autó- és motorszerelést, vas- esztergályosságot és autogén hegesztést folytat. Benzinkútja van. Neje: Cservenka Viktória. Venczel Mihály cipész m., Baross út. Pilisvörösváron 1882-ben szül., u. ott 1899-ben atyjánál szab. fel. Továbbra is atyja 1870-ben alapított műhelyében dolgozott 1920-ig mint segéd, 1920-tól pedig mint a műhely tulajdonosa. A világháborút az orosz és olasz fronton harcolta végig, kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é. Neje: Venczel Teréz.
