A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
158 Tóth Lajos cipész m. Bián 1900-ban szül., u. ott 16 éves korában szab. fel. Budapesten, Bicskén és Gyúrón működött mint segéd, szaktanfolyamot végzett. Oklevele van. 1920-ban lett mester. Neje: Kovács Terézia. Ti-enka János borbély- és fodrász m. 1902-ben Nagytétényben szül., Bián Tren- ka Nándornál 1921-ben szab. feL 6 évig dolgozott szabadulási helyén mint segéd. 1927-ben alapította fodrászműhelyét. A dalárda v. tagja. BECSKE. Deme István cipész m. Szécsénykén 1899-ben szül., Becsken 1920-ban szab. fel. Cegléden, Budapesten és Balassagyarmaton volt segéd. 1923-ban lett önálló. Az Önk. Tűzoltó Test. altisztje. Háború alatt az orosz harctéren volt, kit.: br. v. é. és K.-cs.-k. Neje: Kollár Ilona. Gyura Béla kőműves m. Szül. 1885- ben, felszab. 1900-ban Cserhátszentivá- non. Mestere édesatyja volt. Az ország legelső vállalatainál, Romániában és Szerbiában töltötte segédéveit. 1910-ben önállósította magát. Ő készítette a Szan- daváraljai Kőbányi Rt. sodronypályáját és számos köz- és magánépületet. 1914- ben az orosz harctérre került, ahol két szúrást kapott. Három évig hadifogságban volt. A nagy és kis ez. és a br. vit. é. tulajdonosa. Neje: Laczkó Mária. Lisányi János cipész m. 1908-ban Nóg- rádkövesden szül., 1925-ben Galgagután szab. fel. Budapesti és nógrádkövesdi segédidő után 1930-ban önállósította magát saját erejéből. 1931-ben vette nőül Kollár Máriát. Ott Gyula épület- és műbútorasztalos m. Szül. 1895-ben Várpalotán, felszab. 1913-ban Polgárdin. Budapesten és nagyobb vidéki városokban jeles mestereknél fejlesztette szaktudását. Budapesten technológiát végzett. Műhelyét 1927-ben alapította. Budapesten kiállított bútoraival II. díjat nyert. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Neje: Kovács Ilona. Szaniszló Gergely cipész m. Becsken 1893-ban szül., Balassagyarmaton 1909-^ ben szab. fel. Eger, Gyöngyös, Budapest és Balassagyarmat voltak segédéveinek állomáshelyei. 1916-ban a háborúba ment, Kit: két br. v. é. és K. cs.-k. 1919-ben nőül vette Laczkó Arankát, 1920-ban pedig megalapította vállalatát. Urbányi János cipész m. 1882-ben Becsken szül., 1904-ben Vácott Klapka mesternél szab. fel. Három évig dolgozott budapesti, váci, kecskeméti, nagykőrösi, szegedi és ceglédi műhelyekben, 1907-ben lett önálló. A szerb, orosz és román frontokon harcolt, három ízben sebesült meg. Kit.: kis ez. és br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Nagy Erzsébet. Woczelka Árpád cipész m. Szül. 1883- ban Szirákon, u. ott 17 éves korában szab. fel. Segéd Balassagyarmaton, Budapesten, Komáromban, Győrött, Pozsonyban és Wienben volt. 1908-ban alapította műhelyét. 1914-ben az orosz harctérre került, majd az olasz fronton küzdött. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Laczkó Jolán. Vocelka Lajos bognár m. Becsken 1898- ban szül., Szirákon 1916-ban szab. fel. A diósgyőri vasgyárban gyarapította tudását, 1923-ban létesítette műhelyét. 1916-ban vonult hadba, az orosz, olasz és román frontokon harcolt, kit.: K. cs.-k. és vasker. Neje: Nagy Rozália. GALGAGUTA. Géczy László hentes és mészáros m. 1907-ben Ipolyváron szül., 1922-ben Gödöllőn szab. fel. Mint tanuló 1921-ben kiállítási díszoklevelet nyert. Segéd Balassagyarmaton és Gödöllőn volt. 1928- ban nyitotta székét. BUJÁK. Banos Ferenc cipész m. Ecsegen 1898- ban szül., u. ott édesatyjánál 1915-ben szab. fel. Szaktudását hatvani, ecsegi és újpesti mestereknél tökéletesítette. Műhelyét 1929-ben alapította. Az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: bronz vit. é. és K. cs. k. Neje Sipos Mária. Braun István épület- és butorasztalosm. Szül. 1903-ban Bujákon, felszab. 1920-ban Hatvanban. A főváros jobb műhelyeiben praktizált, a technológián szaktanfolyamot végzett. 1923-ban alapította vállalatát. Villák és középületek szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez.. Egy segédet foglalkoztat. Az Ipt. elölj, tagja, kontárellenőr, önk. Tűzoltó Test. alparancsnok, stb., stb.
