A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
megelégedését vívta ki. Neje: Palusik Mária. Egri József cipész m. 1902-ben Okány- ban szül., 1919-ben u. itt szab. fel. Sarkadon volt segéd. 1928-ban Kőrösnagy- harsányon, 1930-ban Okányban lett önálló. Kizárólag mérték szerint készít elsőrangú kivitelben úgy férfi, mint női cipőt. Az elöljáróságnak és a tanoncszab. biz. tagja. Az Olvasókörnek könyvtárosa. Neje: Biró Mária. Cs. Egri József cipész m. 1896-ban szül., 1913-ban Nagyváradon szab. fel. Mint segéd állandóan jobb műhelyekben képezte ki magát, 1921-ben önállósította magát. A Nagyváradon tartott iparkiállításon elismeréssel lett jutalmazva. A világháborúban résztvett a szerb, olasz és olasz fronton, háromszor megsebesült. Neje: Varjú Eszter. Egri Lajos csizmadia m. 1892-ben Okányban szül., 1909-ben szab. fel. 1913- ban lett önálló. Elismert, jó munkája révén a rendelő közönség osztatlan bizalmát bírja. Önállósága alatt 4 tanoncot szabadított fel, akik mesterük szakszerű oktatásánál fogva az iparban jól beváltak. Az ipt. egyik megalapítója és annak elölj, tagja volt. A tanoncszab. biz. al- elnöke. A világháborúban résztvett az orosz fronton. Neje: Kovács Julianna. Földesi András kerékgyártó m. 1864- ben szül. Okányban, 1882-ben Nagyszalontán szab. fel. 1925-ig mint uradalmi kerékgyártó munkálkodott, majd önálló lett. A szakmához tartozó összes munkát a legnagyobb szakértelemmel végzi. Neje: Papp Julianna. Hollósi Gábor bognár m. 1906-ban Vésztőn szül., 1923-ban u. ott szab. fel. 1929-ben lett önálló. Mint fiatal iparos megbízható, jó munkája révén elismert nevet biztosított magának. Neje: Tur- bucz Emma. Jász József kovács m. 1901-ben Békésen szül., 1916-ban Mezőkovácsházán szab. fel. Mint segéd Békés, Sopron, Bu- pest és Debrecen jobb üzemeiben fejlesztette tudását. 1927-ben lett önálló. Neje: Kálmán Vilma. Karancsi Imre cipész m. 1901-ben Nagyszalontán szül., 1917-ben u. ott szab. fel. Szakmafejlesztés céljából Nagyváradon és Nagyszalontán dolgozott. 1925-ben lett önálló. Kizárólag mérték szerinti rendelésre készít úgy férfi, mint női cipőket. Neje: Varjú Piroska. Kozma Sándor kovács m. 1903-ban szül. Okányban, 1922-ben Szeghalmon szab. fel. Segédéveit Szeghalom, Budapest, Mátyásföld és Vésztő nagyobb üzemeiben^ töltötte. 1930-ban saját erejéből lett önálló. Neje: Kónya Julianna. Moldován János asztalos m., temetk. vállalkozó. 1896-ban Zsákán szül., 1913- ban u. ott szab. fel. 1920-ban Komódiban, 1931-ben Okányban lett önálló. A temetéshez szükséges cikkeket raktáron tartja. A világháborúban résztvett a szerb, olasz és román fronton. Nagy és kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Földessy Róza. Rigler József kerékgyártó m. 1884-ben szül. Mezőberényben, Szeghalmon szab. fel atyjánál. Az ország több városában (jolgozott mint segéd. 1929-ben lett önálló. Teljesen szakképzett iparos. Az ipt. egyik megalapítója és elölj, tagja volt, jelenleg pénztámoka, az Iparoskor háznagya. A világháborúban résztvett az olasz, orosz és szerb fronton, megsebesült. Neje: Kecskés Róza. Schiffer Mihály cipész m. 1894-ben Kismaroson szül., 1910-ben szab. fel. 1918- ban Aszódon, majd 1921-ben Okányban lett önálló. Tanonc korában oklevéllel lett kitüntetve. Az Ipt. és Olvasókör vezetőségi tagja. A világháborúban résztvett, ott balszemét vesztette. 50 % -os rokkant. Neje: Károlyi Erzsébet. Szabó János kovács m. 1869-ben szül. Okányban, 1887-ben Mezőberényben szab. fel. Pankotán, Aradon, Püspökladányban volt segéd. 1895-ben lett önálló. A szakmába tartozó munkákat kiválóan végzi. Neje: Kiss Viktória. Székely Ferenc kőműves m. 1888-ban Okányban szül., Nagyszalontán 1905-ben szab. fel. Nagyváradon töltötte segédéveit, 1912-ben lett önálló. A szakmának kiváló reprezentánsa és mint toronyépítő speciálista. A helyi gőzmalom, gyógyszertár, gazdakör, községháza, vágóhíd, csendőrlaktanya stb. kiváló teljesítményű építkezéseivel tette nevét maradandóvá. Az ipari társadalom vezető egyénisége, mint számvizsgáló az ipari érdekeket képviseli. A 4. h. gy. ezr.-ben az orosz és olasz fronton harcolt, jobb halántékán súlyosan sebesült. A nagy és kis ez., K. cs.-k. és seb. éremmel lett kitüntetve. Szorgalmas, takarékos életmódja gyümölcse szépen épült háza. Neje: Almásy Róza. Székely László asztalos m. 1894-ben Okányban szül., 1911-ben Komódiban szabadult fel. Mint segéd Komódi, Nagyvárad, Élesd jobb műhelyeiben dolgozott. 1924-ben önállósította magát. Az ipt. elölj, és a tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz, román és olasz fronton harcolt. A kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Tóth Róza.
