A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
112 BIHARKERESZTES. Ambrus István asztalos m. 1903-ban Királyhágón szül., 1920-ban Békésgyulán szab. fel. Gyulán és Budapesten gyarapította szaktudását. 1926-ban saját erejéből önálló lett. A szakmába vágó munkákat a legteljesebb hozzáértéssel végzi. Tan one korában szép munkájáért oklevéllel lett kitüntetve. Az ipari mozgalmakban részt vesz. Az ipt. egyik megalapítója. Beleznay Sándor asztalos m., temetk. vállalkozó. 1899-ben Almásegresen szül., 1914-ben Aradon szab. fel. Aradon, Berettyóújfalun, Borosjenőn fejlesztve szaktudását, 1923-ban lett önálló. Több magánépület asztalos munkáit készítette önállósága alatt. Az ipt. vál. tagja. A világháborúban részt vett. Br v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Keresztény Irén. Buda Lajos hentes- és mészáros m. 1894-ben Borson szül., 1911-ben Élesden szab. fel. Biharpüspökin, Biharkereszte- sen volt segéd. 1930-ban lett önálló. Üzlete a modern hygiéna követelményeinek megfelelően van berendezve. Saját készítésű, ízletes árui képezik alapját jó forgalmú üzletének. A világháborúban részt vett. Búzás Sándor kerékgyártó m. 1888-ban Bedőn szül., 1907-ben Nagyváradon szab. fel. Szakképzett iparos. A világháborúban részt vett. Neje: Rácz Eszter. Csapó Imre cipészmester 1902-ben Fur- tán szül. 1921-ben Bkeresztesen szab. fel. Mint segéd több helyen képezte ki magát. 1924-ben önállósította magát. Tartós, ízléses munkáját az egész környék közönsége keresi. A tanonevizsg. biz. tagja. Felesége: Lovas Etelka. Csapó Sándor cipészm. 1898-ban Bkeresztesen szül. 1915-ben Bujfalun szab. fel. Mint segéd Nváradon és Bpesten dolgozott. 1922-ben lett önálló. Jó munkáját segéd korában kitüntették. Az iparos mozgalmak lelkes harcosa. A világháborúban a román és orosz fronton részt vett. Megsebesült. A kisezüst és bronz v. é. és k. cs. k. túl. Fésűs Dániel szabóm. 1893-ban szül. 1910-ben szab. fel és Nagyvárad jobb műhelyeiben volt segéd. 1919-ben lett önálló. Polgári és egyenruha készítésével foglalkozik. Megbízható, jó munkája révén a rendelő közönség legteljesebb bizalmát bírja. Tanonc korában oklevéllel lett kitüntetve. A világháborúban részt vett. Orosz fogságba esett. Felesége Schiller Mária. Hrivnák István kéményseprő m. 1901- ben szül. 1917-ben szab. fel. Mint segéd több helyen dolgozott. 1927-ben lett önálló. Iparát személyi jogon bírja. Az ipari mozgalmak lelkes harcosa. Az ipartestület egyik megalapítója, előljárósági tagja, községi képviselő stb. A nemz. hads. kötelékében egy évet szolgált. Felesége Tamasovszky Anna. Jägermann Antal fodrászm. 1895-bem Bkeresztesen szül. 1911-ben Nváradon szab. 'fel. Szakmáját Bpest, Kolozsvár, Temesvár stb. jobb üzleteiben fejlesztette. 1920-ban nyitotta meg önálló üzletét, amelyben úgy férfi mint női hajmunkákat a legteljesebb szakértelemmel végez. Az ipartest, egyik alapító tagja. A világháborúban részt vett. Megsebesült. Több kit. túl. Neje: Schiller Róza. Jägermann Ferenc cipészm. 1885-ben szül. Bkeresztesen. 1902-ben szab. fel. Segédévei Nvárad, Bpest nagy üzemeiben töltötte. A szabászatot kiváló mesterektől sajátította el. A szakma minden ágában teljes szaktudással felkészülten 1913- ban lett önálló Nváradon. A világháború vetett véget jómenetelű üzletének, — előbb a 37. gy. e. majd a 16. huszárezred kötelékében harcolt. Kétszer sebesült. 1921-ben Biharkeresztesen lett önálló. Nagy érdeklődéssel kapcsolódott bele az ipari mozgalmakba. Az ő fáradhatatlan munkásságának köszönhető, hogy a járási ipartestület megalakult, amelynek jelenleg is elnöke. Az iparos tanonciskola fel. biz. elnöke, vezetőségi tagja az iparos olvasókörnek, stb. Juhász Lajos cipészm. 1895-ben Nagyváradon szül. 1918-ban Bkeresztesen szabadult fel. Ugyanitt dolgozott mint segéd is, majd 1930-ban alapította saját erejéből műhelyét. Szolid, megbízható munkájáért a közönség bizalmát bírja. A világháborúban részt vett. Orosz fogságban volt. Felesége Ráduj Mária. Kárczis József hentes és mészárosm. 1900-ban Mezőpeterden szül. 1917-ben Nváradon szab. fel. Nagyváradon, Kolozsvárt és Budapesten segédeskedett, 1927-ben lett önálló. ízletes hentesárúja nagy keresletnek örvend. Az ipartestület előljárósági tagja. — A világháborúban az olasz fronton volt. Felesége Vajai Julianna. Kovács Imre mészáros és hentesm. 1908-ban Nyírbalkányon szül. 1926-ban u. o. szab. fel. Ott is volt segéd. 1931-ben lett önálló Fiatal kora dacára a legjobb hírnévnek örvend. Törhetetlen akaraterővel párosult szorgalmának köszönheti önállóságát és reményt nyújt arra, hogy egyikévé válik azon iparosoknak, akik
