A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

Vogel Izsó

KISTERENYE.

Barta Ignác szabó m. 1875-ben Kis- terenyén szül., 1893-ban Pásztón szab. fel. Szaktudását Salgótarjánban és Kis- terenyén fejlesztette. 1896-ban ízléses és jó munkájáért oklevél kitüntetésben részesült. 1899-ben alapította műhelyét, amely saját szerzeményű házában van. 4 segédet foglalkoztat. A világháborút az orosz és olasz harctéren küzdötte végig. Neje: Mihuler Karolin.

Csohány Ferenc cipész m. Pásztón

1898- ban szül., atyja műhelyében 1916- ban szab. fel. 10 éven keresztül dolgozott mint segéd jeles mesterek keze alatt.

1926-ban alapított műhelyében sok éves gyakorlata folytán és szaktanfolyam elvégzése után elsőrendű munka készül. Rendelésre úri-, női- és gyermekcipőket készít.

Hegedűs Ferenc asztalos m. 1906-ban Nagybátonyon szül., 1924-ben bátyjánál H. Vincénél szab. fel. 5 évig volt segéd. 1929-ben önállósította magát. Műhelyében egy segéddel dolgozik. Neje: Hegedűs Juliska.

Kinszky Károly asztalos m. és temetkezési vállalkozó. Szül. 1881-ben, szab.

1899- ben Kisterenyén. Mai műhelyét és vállalatát 1910-ben alapította. Résztvett a világháborúban. 1910-ben volt az esküvője Török Erzsébettel.

Koledin Sándor borbély- és fodrász m. Gyálon 1898-ban szül., Szegeden 1915- ben szab. fel. Szabadkán és Szegeden fejlesztette szaktudását. Fodrásztermét 1921-ben alapította. Levente oktató, a N. M. V. és a Polg. Lövészegylet tagja. Az olasz harctéren megsebesült, br. v. é. és seb. é. kitüntetést kapott, a forradalom alatt Szegeden megvédte a barak- tábort, a szerb megszállók fogságba ejtették, ahonnan megszökve a nemzeti

hadseregben teljesített szolgálatott.

Koos Kálmán lakatos m. 1901-ben Kisterenyén szül., 1921-ben szab. fel. Északmagyarországi bányákban és a Máv.-nál dolgozott. 1927-ben alapított műhelye saját házában van. Épület- és géplaka- tossággal foglalkozik, varrógép- és kerék- párlerakata is van. Neje: Csomós Ilona.

Laborik József cipész m. Pásztón 1862- ben szül., 1878-ban szab. fel. Vándorútja során pásztói és budapesti mestereknél dolgozott. 1888 óta önálló mester. Pásztón alapította első műhelyét, amelyet rövid idő után Kisterenyére helyezett át. Műhelye saját szerzeményű házában van. Neje: Koos Lukács Veronka.

Ló'wy Jenó' sütő m. Szül. 1896-ban, felszab. 1912-ben. Segéd Jászberényben, Szolnokon, Cegléden, Nagykőrösön és Kecskeméten volt. 1920-ban Kisújszálláson, 1927-ben Kisterenyén alapított sütődét. 2 segédet és 5 tanulót foglalkoztat. A közs. képv. test. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Faber Klára.

Novák Aladár borbély- és fodrász m. Jánosaknán 1901-ben szül., Kisterenyén tanulta az ipart, ott is szab. fel 1918-ban. 7 évig gyakorolta a szakmát. 1925-ben alapította fodrásztermét. Úri- és hölgyfodrászattal foglalkozik.

Polgár József kéményseprő m. Budapesten 1874-ben szül., Dunaföldváron 1893-ban szab. fel. Dunaadonyban helyettes mester volt. 1929-ben nyerte a jogot. Körzetébe 14 község tartozik. 2 segédet és 1 tanulót tart. 1908-ban kitüntetésben részesült. Résztvett a világháborúban. Neje: Kenyeres Erzsébet.

Schwartz Sándor cipész m. és bőrkereskedő. Szül. 1887-ben Egerben, felszab. 1904-ben ózdon. Egerben. Pétervásáron, Budapesten, Petrozsényban stb. műkő-