A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
78 tos m. 1891-ben szül. Kolozsváron, 1908- ban szab. fel. Az ország több nagyobb városában és külföldön megfordulva tökéletesítette tudását és 1920-ban lett önálló. Minden szakmába vágó munkát végez szakszerű kivitelben. Azelőtt 3—4 alkalmazottat foglalkoztatott. 1931-ben díszoklevéllel lett kitüntetve. Ipt. elölj, tag, a dalárda egyik megalapítója, ta- noncvizsgáztató. A szerb, orosz, francia és román frontokon küzdött, megsebesült. A nagy és kis ezüst, br. v. é., seb. érem és Károly cs.-k. tulajdonosa. Neje: Mohos Róza. Béres Ferenc magyar szűcs m. 1885- ben szab. fel édesatyja műhelyében, u. ott dolgozott mint segéd is, majd 1921- ben atyja elhunytéval átvette a műhelyt, mely már 150 éve áll fenn és bizonyítva, hogy e hosszas fennállást becsületes, szorgalmas, jó munkával érték el. Ipt. tagja. 1914—18-ig a 3. h. gy.e.-nél mint tábori csendőr teljesített szolgálatot a szerb fronton. Kit.: K. cs.-k. Neje: Szabó Zsuzsanna. Biró Lajos cipész m. Debrecenben 1901- ben szül., 1919-ben szab. fel Püspökladányban. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Megbízható, jó munkája van. Szakképzett mester, aki kizárólag ipara fejlesztésére szenteli idejét. Neje: Balogh Étel. ifj. Biró Lajos csizmadiamester. Biró László kötélgyártó m. (saját ház), Bocskay u. 6. Nagyváradon 1877-ben szül., 1895-ben szab. fel. Kecskeméten, Szegeden, Nagyváradon és Karcagon dolgozott mint segéd és 1902-ben lett önálló. A szakmában előforduló minden munkát végez. Tan one korában Nagyváradon oklevéllel és pénzjutalommal, 1931-ben a mesteravatáskor díszoklevéllel lett kitüntetve. Az ipt. elölj, tagja, tanonevizsgáztató, kontárbiztos, volt háznagy, az iparosérdekek lelkes, önzetlen katonája. A háborúban a szerb fronton volt. Neje: Harsányi Olga. Fia László ónálló mester, atyjának tanítványa. Czeglédi Gyula kovácsmester. 1900-ban Füzesgyarmaton szül., 1918-ban Debrecenben szab. fel. Budapesten és Püspökladányban töltötte segédi idejét, 1926- ban lett önálló saját erejéből. Megbízható, szorgalmas iparos. Tagja az önkéntes tűzoltó test.-nek. Neje: Andrássy Mária. Demjén Géza épület- és bútorasztalos m. 1864-ben Marosvásárhelyen szül., 1882-ben szab. fel. Kolozsvárt, Budapesten és Püspökladányban segédeskedett. 1891-ben önállósította magát. A szakma egyik legrégibb és legjobb mestere. A testületnek 7 évig volt könyvtárosa, műhelyvizsgálója, az össziparosság osztatlan bizalmát érdemelte ki. Neje: Nád- házy Etel. Amije van, két keze munkájának szerzeménye, méltó példája a magyar kisiparosnak. Erdélyi János kerékgyártó m., Nagy Sándor u. 10. 1883-ban Debrecenben szül., 1903-ban Hajdúszoboszlón szab. fel. 1905 óta önálló mester. Minden a szakmába vágó munkát készít, megbízható, ízléses kivitelben. Az ipt.-nek 4 évig volt elnöke, az ipari érdekek lelkes, önzetlen harcosa. Tagja a tanonevizsg. biz.-nak. A legtöbb fronton volt. Neje: Lehóczky Karolina. Fehérvári János cipész m. Debrecenben tanulta iparát, hol 1926-ban szab. fel. Mint segéd Budapest, Debrecen és az ország több városában dolgozott. 1931-ben lett önálló. Kiváló munkájáért a debreceni ipt. 1928-ban bronz éremmel és dicsérő oklevéllel tüntette ki. Az. ipt. tagja. Fekete Kálmán férfi szabó m., Károlyi Gáspár u. 6. 1885-ben szül. Püspökladányban és 1902-ben szab. fel Misovits Györgynél. Karcag, Debrecen, Arad, Püspökladány voltak segédi működésének állomásai. 1912-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik, a jobb körök részére. 1 segédet foglalkoztat. Az ipt. 3 évig volt alelnöke, előljárósági tagja, tanonevizsgáztató. 1914—1918-ig a II. honvéd huszárezredben harcolt, a br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Nagy Róza. Gerbert János borbély, úri- és női fodrászmester. 1882-ben Déván szül., 1896- ban Déván szab. fel. Kolozsvár, Torda, Bpest, Győr elsőrendű termeiben fordult meg mint segéd és saját erejéből lett önálló. Fővárosi nívójú, hygienikusan berendezett üzemében úri- és hölgyfodrászat, manikür szalon áll a közönség rendelkezésére. Budapesten 18 évig volt önálló. 1931 május 14-én a mesteravatáskor a Debreceni Keresk. és Iparkamara nagy elismerő oklevéllel tüntette ki. Hosszú időn keresztül volt az ipt. jegyzője, 1931 jan. óta annak elnöke, aki intenzív életet vitt az ipt. belső életébe. Számos intézményt létesített az össziparosság érdekében és nagy szeretettel és önfeláldozással dolgozik társai érdekében. A dalárda megalapítója, közs. képv., az országos revíziós liga, a TESz. igazg. tagja stb. A szerb, orosz és román fronton harcolt, mint őrmester szerelt le. Nagy ez., br. v. é., seb. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Gyó'ri Péter cipészmester. 1887-ben Püspökladányban szül., 1909-ben szab. fel. Debrecen, Budapest, Nagyvárad,
