A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
69 Aranyi Mihály férfi szabó m. Berety- tyóújfalun 1904-ben szül., 1921-ben Hajdúnánáson szab. fel, majd 1931-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki tanulta a szabászatot is és mérték szerinti rendelésre dolgozik. Neje: Fekete Adél. Aradán György cipész m. 1890-ben Komádin szül., 1910-ben Nagyváradom szab. fel. Mint segéd Szeghalom, Orosháza és Székelyudvarhely jobb mestereinél dolgozott. 1930 óta önálló. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Berze Berta. Balogh Antal kovácsmester, gazdálkodó. 1882-ben Komádin szül., 1899-ben Diószegen szab. fel. Aradon, Nagyváradon és Debrecenben dolgozott mint segéd és 1908-ban lett önálló. Résztvett az ipt. megalapításában, volt elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag. A katonaságnál mint gyógykovács vett részt a háborúban a szerb, orosz, olasz és román fronton. Nagy és kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Munkájának és szorgalmának gyümölcse saját háza és birtoka. Neje: Csongrádi Julianna. Bandi János kovácsmester. 1903-ban Zsadányban szül., 1923-ban Csökmön szab. fel. Mint segéd Vésztő, Békés, Orosháza, Gyula jobb mestereinél dolgozva, 1929-ben lett önálló. Megbízható, jó munkája nevét közismertté tette a vidéken. Bodorik István asztalos- és üveges m. Békésen 1889-ben szül., 1906-ban szab. fel testvérénél Jánosnál. Békéscsabán, Törökszentmiklóson töltötte segédéveit, 1913 óta önálló. Számos helyi és környékbeli lakóház munkáinál tette nevét elismertté. A szerb, olasz és orosz fronton küzdött, orosz fogságba került. Neje: Szabó Róza. Bucsi József lakatosmester, a „Bucsi és Zörgő” lakatos cég beltagja. 1884-ben szül. Zilahon, 1901-ben szab. fel. Budapest nagyobb ipari üzemeiben képezte magát 5 éven át és 1907 óta önálló. Technológiát végzett, tanult, szakképzett mester. Modern 3 HP-vel felszerelt üzemükben az összes szakmába vágó munkák, javítások, heggesztések, magánjárók speciális javítások egyedüli készítője. A műhely a környék legnagyobb üzeme. A 14. és 51. gy. ezredben szolgált a háborúban. Kis ez., szóig. kér. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Mező Jolán. Erdei András cipész m. 1891-ben szül. Komádin, 1908-ban szab. fel Fekete Sándornál. 1918-ban lett önálló mester, elvégezte a technológiát, szabászatot is tanult. Kezéből elsőrendű munka kerül ki. Mérték szerinti rendelésre dolgozik, or- topäd munkákat is készít. Volt az ipt. elöljárója, tanoncvizsg. biz. tagja. A román, orosz és olasz • fronton harcolt. Szakképzett, jeles iparos, munkájának és szorgalmának eredménye saját háza. Fekete Sándor cipész m. (saját ház). Bihartordán 1880-ban szül., 1897-ben szab. fel. Debrecenben, Kolozsvárt, Temesváron, Nagyváradon és Karcagon dolgozott mint segéd, 1904 óta önálló mester. Kizárólag mérték szerinti rendelésre dolgozik. Saját erejéből nagyobb- szabású kisipari üzemet létesített, amelyet a mostoha viszonyok miatt kellett leépítenie. Az ipt. egyik megalapítója, az ipari érdekek lelkes, önzetlen harcosa. Az olasz és orosz fronton harcolt. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Csongrádi Julianna. Fia Sándor technológiát végzett, jelenleg Sashalmon önálló mester. Fülöp Gyula lakatos m. 1883-ban szül. Komádin, 1902-ben Tátrai Sándornál szab. fel Nagyváradon. Nagyszalontán, Budapesten jobb üzemekben fejlesztette szaktudását, 1908-ban lett önálló. Épület- és díszmű munkákat végez. Nevéhez fűződik számos iskola, templom, köz- és magánépület munkája. Tanonc korában oklevéllel és első díjjal lett kitüntetve. Az ipartestület jegyzője, 6 évig volt al- elnöke, tanoncvizsg. alelnök. Az iparos érdekek önzetlen harcosa. A szerb, orosz, olasz és román fronton harcolt. Neje: Szalay Etelka. Gyurevits Árpád órásmester. 1896-ban Oroszországban szül. Mahilón, ugyanott is szab. fel 1912-ben. Mahiló, Stockholm és a Tawannes Watch óragyárban fejlesztette szaktudását, 1921-ben önállósította magát. Megbízható, pontos, lelki- ismeretes munka kerül ki kezéből. A világháborúban fogolyként került Magyar- országba, beszéli az észt, magyar, szerb, orosz és német nyelvet. Neje: Freikind Gizella. Gyuricza János férfi szabó m. 1894-ben szül. Komádin, 1912-ben szab. fel és 1921- ben lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik, elismert jó munkája révén a jobb körök részére. Résztvett az ipt. megalapításában, lelkes képviselője az ipari érdekeknek. A 3. honv. gy. ezredben harcolt, megsebesült az orosz fronton, 50%-os rokkant. Neje: Házy Irén, tanult angol és francia női szabó, aki a budapesti jóhírű szalonokban szerezte tudását. Kádár Dániel szíjgyártó (saját ház). 1902-ben szül. Komádin, 1922-ben szab. fel. Hosszabb ideig Berettyóújfalun dől-
