A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
65 1920-ban lett önálló. Biharmegye egyik legmodernebb üzemének tulajdonosa. Középiskolái elvégzése után a felső fémipari szakiskolát végezte el. Az összes vezérmű és elektromos vizsgákat sikeresen végezte. Több elismerő oklevél tulajdonosa. Az ipt.-nek 1926 óta alelnöke, az ipari érdekek lelkes, önzetlen képviselője, a tanoncvizsg. biz. elnöke. A szerb és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Kovács István cipész m. 1908-ban Karcagon szül., 1925-ben szab. fel és 1930- ban saját erejéből lett önálló mester. Kizárólag mérték szerint, rendelésre dolgozik, kezéből jó, megbízható munka kerül ki. Tanonc korában elismerő oklevelet kapott, szorgalmas, ambiciós fiatal iparos, aki minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Mile Lajos cipészmester. Biharnagy- bajomban 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel. Debrecenben és Budapesten fejlesztve szaktudását, 1913-ban lett önálló mester. Szabászatot tanult. Mérték szerinti munkákat készít. Az ipt. egyik megalapítója, 1929 óta pénztámoka, tanoncvizsgáztató. Az Iparoskor vál. tagja. Harcolt az olasz fronton. Neje: Nemes Eszter. Nagy János mészáros- és hentes m. Bihamagybajomban szül. 1883-ban, 1900- ban szab. fel. Hajduhadházon és Bihar- nagybajomban töltötte segédéveit és 1907-ben lett önálló. Lajos és János fia atyjuk iparában dolgozik. Része van az ipt. megalapításában, előljárósági tag, tanonc és mestervizsgáztató, a keresk. és iparosok körének vezetőségi tagja. A háborúban a szerb, olasz és orosz fronton harcolt, 2 évig orosz fogságban volt. Neje Nemes Mártha. Nemes Kálmán épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó. Biharnagy- bajomban szül. 1872-ben, Debrecenben szab. fel. Régi asztaloscsalád sarja, kinek ősei már az 1700-as esztendőtől a szakmában dolgoztak. Az egész megye területén számos köz- és magánépület, valamint templom- és polgári lakberendezések teszik nevét maradandóvá. Községi képviselő, az Iparoskörnek és a tanoncvizsg. bizottságnak elnöke, szakképzett, intelligens iparos, méltó reprezentánsa a magyar kézműiparnak. Fia Kálmán a budapesti áll. felsőipariskola hallgatója. Nyíri Jenő műbútorasztalos. 1902-ben Szerepen szül., 1918-ban szab. fel. Budapesten 1925-ben lett önálló és 1927- ben került Biharnagybajomra. A püspökladányi fürdő, sárrétudvari kultúrház, iskola stb. munkák fűződnek nevéhez. A tanoncvizsgáztató tagja. Neje: Sárkány Julianna. Rénes Mihály cipészmester. Karcagon 1899-ben szül., 1915-ben szab. fel. 1921 óta önálló mester, mérték szerinti rendelésre dolgozik. Szakképzett mester. A 13. huszárezredben az orosz és olasz fronton harcolt. 1922-ben vette feleségül Vágó Rebekát. Sárkány János asztalosmester, temetkezési vállalkozó. Bihamagybajomban 1880-ban szül., Debrecenben szab. fel, majd Kolozsvár, Nagyvárad jobb mestereinél fordult meg mint segéd. Családjában tradicionális a mesterség iránti szeretet és apáról fiúra öröklődött. Az ipt. első elnöke volt, az iparos érdekeket lelkes önzetlenséggel képviseli. 1929 óta jegyzője az ipartestületnek, tagja a tanoncvizsg. bizottságnak, az Iparoskör tagja, a cserkészek jegyzője stb. Debrecenben végezte a jegyzői tanfolyamot, melyről díszoklevelet kapott. Soltész Ambrus szabómester. 1878-ban Dévaványán szül. és 1895-ben szab. fel. Békéscsabán és Gyomán képezte magát mint segéd és 1906-ban lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik, egy negyed százada önálló mester. Résztvett az ipartestület megalapításában, előljárósági tag, elnöke a tanoncvizsg. biz.-nak, Résztvett a háborúban, orosz fogságba került. Neje: Jeney Piroska. Szerze György járási kéményseprő m. Bihartordán 1885-ben szül., 1902-ben Bihamagybajomban szab. fel. Édesatyja mellett 20 éven át volt a szakmában és 1924 óta reáljogon járási kéményseprő mester. Cca 6000 kémény tartozik kezelése alá. Az ipt. megalapításában fő része van. Volt elölj, tag, 1930 óta elnök, mely tisztséget önzetlen, puritán jelleme folytán méltóan tölti be. Az Iparoskor vezetőségi tagja, közs. képv. Az olasz fronton harcolt és 1917—1919-ig olasz fogságban volt. Fiai közül Péter és György szintén a szakmában dolgoznak édesatyjuk mellett. ifj. Tarr István mészáros- és hentes ra. 1885-ben Hajdúnánáson szül., 1902-ben Debrecenben szab. fel. Debrecen, Tisza- földvár és Bihamagybajomban dolgozott mint segéd és 1904-ben lett önálló. Az iparkamara 25 éves iparban eltöltött érdemeiért elismerő oklevéllel tüntette ki. Az ipt. számvizsgálója, egyik megalapítója, közs. képv., tanoncvizsgáztató. A szeri), orosz és olasz fronton küzdött. Sebesült. A br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Fülöp Ilona. 5
