A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

napig orosz hadifogságban volt. Neje: Vér Rozália.

özv. Benkő Sándorné szül. Háry Róza sütőmester, Hold u. 36. Gyermekkora óta a sütőmesterségben dolgozik, jelenleg gyermekével közösen működnek a szakmában. Steer sütéssel foglalkozik, szorgalmának gyümölcse saját háza. Férje az olasz fronton hősi halált halt 1916-ban.

Berke Bálint szabó m. Orosházán 1906- ban szül., 1923-ban szab. fel. Szaktudása fejlesztése céljából jónevű orosházai és hajdúböszörményi mestereknél töltött hat évet. 1929-ben alapított műhelyében egy segéddel mérték szerinti szabóságot folytat. Neje: Hodossy Margit.

Berke József cipész m. Szül. 1895-ben, felszab. 1915-ben Orosházán. A hadseregnél gyakorolta a szakmát. 1920-ban alapította műhelyét. Már tanonc korában kitüntetésben részesült, ma is jó munkát készít. Az orosz és olasz fronton küzdött. Neje: Juhász Julianna.

Bella József cipész m., Erzsébet kir. u. Orosházán 1883-ban szül., u. ott 1899-ben szab. fel. Aradon, Brassóban, Budapesten és Szegeden volt segéd. Segéd korában szabászati tanfolyamot végzett, Aradon oklevelet nyert. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Leszerelése után, 1918-ban önállósította magát. 1—2 segédet foglalkoztat. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Karancs Jolán.

Bencsik Mihály lábbelikészítő m. Orosházán 1891-ben szül., u. ott 14 éves korában szab. fel. Orosházai mestereknél gyakorolta a szakmát. 1913-ban alapított műhelyében egy segéddel raktárra és piacra dolgozik. Az orosz harctéren súlyos sebet kapott, 50%-os hadirokkant. Neje: Doctor Erzsébet.

Bogár György fényképész, Kossuth tér. 1906-ban Szegeden szül., 1924-ben szab. föl. 1929 óta önálló, minden a szakmában előforduló munkát kiválóan végez. Portré festéssel is foglalkozik, e téren jó nevet biztosított magának. Kizárólag a szakmának szenteli minden idejét, műterme a legelsők közé tartozik.

Bors János lábbeli készítő m. Tél u. 14 (saját ház). Orosházán szül., 1894-ben atyjánál szab. fel, majd Szeged, Budapest, Szentes és Hmvásárhelyen fejlesztve tudását, 1898-ban Orosházán lett önálló. Elsőrendű csizmákat készít rendelésre és raktárra. Szép munkájáért 1899- ben III. díjat nyert. Az ipt. volt vál. tagja. A világháborúban résztvett, megsebesült és orosz fogságban volt.

Brebovszky István szücsmester, Vásárhelyi és Nap u. sarok (saját ház).

1885-ben Orosházán szül., 1902-ben atyjánál szab. fel. A család ősei is a szűcs: mesterségben dolgoztak és apáról fiúra szállt a mesterség iránti szeretet. Kizárólag magyar szűcsmunkát végez és ebben szakképzett mester. Résztvett a világháborúban. Neje: Dauda Mária.

özv. Brebovszky Sándorné szül. Aradi Julianna szűcsmester, Sál János u. IS (saját ház). Néhai férje 25 évig dolgozott a szakmában, 1920-ban bekövetkezett haláláig, azóta felesége özvegyi jogon 1 alkalmazottal folytatja nagy hozzáértéssel a régi tradicióhoz hűen az üzletet.

Cselenszky Albert férfi- és női szabómester. Brassóban 1893-ban szül., u. ott

1910-ben szab. fel. Kolozsvár, Nagyvárad, Szeged, Wien, Budapest, Pozsony stb. nagyobb műhelyeiben volt segéd. Szegeden szabászati szaktanfolyamot végzett. 1922-ben alapította műhelyét. Résztvett a világháborúban, súlyosan megsebesült. Neje: Pukánszky Róza.

Csepregi József cipész és csizmadia m., Deák F. u. 20. 1904-ben Szegeden szül., 1923-ban szab. fel. Orosházán dolgozott mint segéd, 1928 óta önálló. Kizárólag mérték szerint dolgozik, elismerten jó munkái vannak. 1930-ban elismerő oklevéllel lett kitüntetve. Az iparos ifjak körének ügyv. igazgatója, volt könyvtárosa és pénztámoka. Neje: Szendi Horváth Mária.

Cseh Mihály cipész m., Könd u. 31. Orosházán 1886-ban szül., 1904-ben szab. fel. Mint segéd Nagyváradon és Ukrajnában is dolgozott, majd 1931-ben Orosházán lett önálló. Mérték után rendelésre és raktárra dolgozik. Aradon, mint II. éves tanonc elismerő oklevelet és díjat nyert. 52 hónapig szolgált a háborúban. Neje: Fruzsina Katalin.

Csömör Pál géplakatos m. 1883-ban szül., 1900-ban szab. fel. 12 évig gyakorolta a szakmát. 1912-ben Varga és Csömör cég alatt üzemet alapított, melyet 1917-ben villanyerejű gépüzemmé szervezett át. 1930-ban ezüst érmet és oklevelet nyert. Az ipt. elölj., a tanonc- és mes- tervizsg. biz. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Vargha Katalin.

Csmela Sándor timár m., Baross u. 8- Orosházán 1903-ban szül., középiskolát végzett, majd 1930-ban vette át az üzem vezetését. Atyja Sándor szintén tímár volt, aki az olasz harctéren hősi halált halt. Halála után özvegyi jogon felesége Zsedényi Mária folytatta a mesterséget és 1930 óta vezeti fia. Zsíros felső bőrök kikészítésével foglalkozik, üzemük saját házukban van.