A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
39 1931-ben alapította. Minden e szakmába vágó munkát vállal és kifogástalanul készít. Pokorny László kádár m., aranykoszorús m. Édesatyja P. Mihály keze alatt nyert kiképzést, 1911-ben szab. fel. Tanulmányokban és eredményben gazdag egy évtizedes gyakorlat után 1922-ben alapította műhelyét, ahol olyan tökéletes, munkák készülnek, hogy a Kézművesipari Tárlaton aranykoszorús mesteri címet nyert. A tanoncvizsg. biz. tagja. 1914-ben az orosz harctérre került, ott hadifogságba esett. Neje: Csepcsányi Klára. Pokorny Gyula kádár m. Pásztón 1888- ban szül., atyja volt tanítómestere, aki 1909-ben szab. fel. Gyöngyösön, Salgótarjánban, Ecseden és főként Pásztón volt segéd. 1920-ban alapította műhelyét. Kiállításon szerepelt munkáival I. díjat nyert. Az ipt. elölj, tagja és a közs. képv. test. tagja. Neje: Sádár Margit. Rössler György cipész m. Szül. 1888- ban Pásztón, 18 éves korában szabadította fel édesatyja, aki 1879-ben alapította műhelyét. Atyjánál nyert tudásával külföldi tanulmányútra ment. Szaktan- folyamot végzett Wienben, Drezdában és Berlinben, Budapesten oklevelet nyert. 1914-ben vette át a 35 éves jóhírű műhely vezetését, amelyet nagy szaktudása birtokában szépen felvirágoztatott. Vezetésre predesztinált egyéniségét iparostársai felismerve, elnökükké választották. E tisztségben már 7 éve dolgozik a közért. Közs. képv. test. tag, törvh. biz. póttag stb. A világháborúban a román és olasz fronton harcolt. Neje: Bertl Klára. Somoskeőy Urbán szabó m. 1888-ban Somoskön szül., 1906-ban Balassagyarmaton szab. Segéd Budapesten volt. 1925- ben önállósította magát. Oklevéllel kitüntetett mester. Az orosz harctéren megsebesült, a nagy ez., kis ez. és br. vit. érmek, a K. cs.-k. és a katonai érd. kér. tulajdonosa. A vörös uralom alatt hazafias magatartása miatt fogságban tartották. Strémer József hentes m. Túrán 1895Balogh Árpád Balogh Béla ben szül., Pásztón 1911-ben szab. Sopronban, Salgótarjánban és Budapesten fejlesztette szaktudását. Háború alatt az olasz fronton volt. 1919-ben önállósította magát. Géperejű húsüzemében ízletes áru készül személyes közreműködésével. Ipt. elölj, tag, a tanoncvizsg. biz. elnöke stb. Neje: Bichard Erzsébet. Szelva István mechanikus és műszerész, Fő u. 404. Szül. 1902-ben Pásztón, szab. 1919-ben Rákospalotán. Segéd Budapesten és Pásztón volt. Vállalatát 1927-ben alapította. Géperejű üzemében a szakmába vágó összes munkákat készíti. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag stb. Neje: Szabó Erzsébet. Székely Imre asztalos m. Szül. 1907- ben, szab. 1926-ban Pásztón. 4 éven keresztül gyakorolta a szakmát Karcag, Újpest, Budapest, Pálfalva és Pásztó mestereinél. 1930-ban alapította műhelyét. Az épület- és bútorszakmában a város határain kívül is szállít. Sztanek Ödön fényképész (Zirci telep). Budapesten szül. 1886-ban, 1899 óta működik a szakmában, képesítést 1902-ben nyert. Az iparművészeti főiskolán esti tanfolyamot végzett. 18 éven keresztül dolgozott elsőrendű műtermekben. 1920 óta önálló. Pásztó és 55 környező község kedvelt fotográfusa. Turcsányi János hentes- és mészáros m. Szül. 1889-ben Ecsegen, szab. 1906-ban Pásztón. Budapesti és esztergomi mesterek keze alatt volt segéd. 1920-ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban, olasz hadifogságban volt. Neje: Strémer Katalin. Vozár György kép. ács m. Békéscsabán 1878-ban szül., u. ott 1894-ben szab. 10 éven keresztül az ország minden nagyobb városában dolgozott. 1903-ban önállósította magát. Képesítést 1913-ban nyert. Számtalan köz- és magánépület, híd stb. szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. 1914-ben az orosz harctérre került, Przemyslnél hadifogságba esett, 1918-ban tért haza, azóta iparát nagy hozzáértéssel és szeretettel folytatja. ifj. Borbás János Borbás János
