A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

38 szab. A vállalatot néhai atyja Cs. József az 1870-es években alapította, 1900 óta vezeti önállóan. Mint felsőrészkészrtő és szabászati szaktanfolyamot végzett mes­ter, elsőrendű munkát produkál. Volt ipt. elölj és számvizsg. biz. tag, az Otthon Kör vál. tagja, közs. képv. test. tag, törvh. biz. póttag1, a Pásztói Tkp. ig. tagja, nevéhez fűződik az intézet meg­alapítása stb. Résztvett a világháború­ban. Csohány Kálmán asztalosmester. Dobossy István cipész m. (saját ház). Pásztón 1890-ben szül., 17 éves korában atyja szabadította fel. 7 évig atyjánál gyakorolta a szakmát, majd a Wolffner gyárban Újpesten és Hatvanban prakti­zált. 1914-ben önállósította magát. A ta- noncvizsg. biz. tagja. 1917-ben vonult be katonának a háború alatt. Neje: Fehér Julianna. Edőcs József szabó m. 1904-ben szül., 1924-ben Pásztón szab. Segéd Pásztón, Budapesten, Tiszapolgáron, Miskolcon és Hatvanban volt. 1928-ban alapította műhelyét. Neje: Szelva Margit. Fügedy Márton cipész m. (saját ház). Szül. 1874-ben, szab. 1892-ben Mező­kövesden. Mezőkövesd, Kálkápolna, Eger, Pásztó és Tar voltak segédéveinek állo­máshelyei. 1899-ben megtelepedett Pász­tón és megalapította műhelyét. Neje: Kecskés Mária. József fiát is e szakmára nevelte. Gerencsér Emil géplakatos m. 1900-ban Győrött szül. A közigazgatási pályára készült, a háború után tért át az iparra. 1920-ban szab. Budapesten, Romániában és Jugoszláviában praktizált. Pásztón 1931-ben alapította műhelyét. A szak­mába vágó összes munkákat végzi. Részt­vett a világháborúban az olasz fronton. Neje: Lanszky Mária. Halama György cipész m. (saját ház). Pásztón 1881-ben szül. Kereskedelmi pá­lyára készült. A cipész szakmában 1898- ban szab. Pásztón. 13 évi hazai és kül­földi tanulmányút után 1919-ben alapí­totta műhelyét. A technológián szaktan- folyamot végzett, oklevelet nyert. Egy segéddel dolgozik. Egy évtized óta tölti be az ipartestületi jegyző fontos tiszt­ségét. Résztvett a világháborúban, hadi­fogságban volt, megsebesült. Kit.: nagy ez. és bronz v. é. és K. cs.-k. Herczeg Károly úri szabó m. 1896-ban szül.. 1912-ben Budapesten szab. Buda­pest, Zágráb, Miskolc és Eszék meste­reinél praktizált. 1923-ban önállósította magát. Vezetése alatt egy segéd dolgozik. Volt ipt. elölj, tag, a tanoncvizsg. biz. elnöke. 1916-tól fogva az orosz, olasz és francia frontokon harcolt, angol hadifog­ságban volt. Kit.: br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Hoffmann Julianna. Harth Henrik úri- és egyenruha szabó m. Szül. 1876-ban, szab. 1893-ban Nagy­szebenben. Budapesten szabászati szak­tanfolyamot végzett, Bukarestben, Ko­lozsvárott és Besztercebányán prakti­zált. 1905-ben önállósította magát. Volt ipt. elölj. tag. Szolgált a háború alatt. Neje: Gáspár Magdolna. Kluka László cipész m., Fő u.. 392. 1873-ban szül., 1892-ben Pásztón szab. Budapesten és Székesfehérvárott fejlesz­tette szaktudását. Segéd korában már Párisba kiállításra vitték munkáját. 1901 óta folytatja az ipart Pásztón. Ipt. elölj, tag 15 éve, a Temetk. Egy. vál. tagja. Neje: Dembicz Dóra. Lanczinger József asztalos m. Szül. 1885-ben, szab. 1902-ben Aszódon. Buda­pesti, komáromi, győri, székesfehérvári, pásztói, maglódi és újpesti üzemekben gyakorolta a szakmát. 1910-ben alapí­totta műhelyét. Ipt. elölj, tag, az Otthon Kör vál. tagja a tanoncvizsg. biz. elnöke, iskolaszéki tag, a Temetk. Egy. és a Da­lárda vál. tagja. Neje: Szirovadka Mária. Mucsina József hentes m, Márkházán 1902-ben szül., Pásztón 19 éves korában szab. Elsőrendű fővárosi húsüzemekben praktizált. 1929-ben önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Padár Erzsébet. Molnár János férfi szabó m. 1896-ban Hasznoson szül., 1911-ben Pásztón szab., ahol 1920-ban lett önálló. Mint szabászati szaktanfolyamot végzett mester, kifogás­talan munkát produkál, vásárra is dolgo­zik. Résztvett a világháborúban. Neje: Telek Róza. Nagy Sándor kádár m. Pásztón 1865- ben szül., u. ott 1885-ben szab. Budapes­ten, Szatmáron és Pásztón volt segéd. Az általa készített hordó a konstantiná­polyi világkiállításon első díjat nyert. Egy negyedszázadon keresztül volt ipt. elölj, tag, több éven át alelnök, tanonc­vizsg. biz. tag, közs. képv. test. tag stb. Az orosz harctéren volt. Neje: Nicás Ilona. Pancsek József kalapos m. 1870-ben szül., 17 éves korában Pásztón szab. 8 évig gyakorolta e szakmát. 1895-ben Me­zőkövesden alapított vállalatát 1925-ben Pásztora helyezte át. Résztvett a világ­háborúban. Neje: Meixner Erzsébet. Pádár Miklós cipész m. 1901-ben sza­badult fel. Édesatyja műhelyében volt segéd 8 éven keresztül. Mai műhelyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom