A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
38 szab. A vállalatot néhai atyja Cs. József az 1870-es években alapította, 1900 óta vezeti önállóan. Mint felsőrészkészrtő és szabászati szaktanfolyamot végzett mester, elsőrendű munkát produkál. Volt ipt. elölj és számvizsg. biz. tag, az Otthon Kör vál. tagja, közs. képv. test. tag, törvh. biz. póttag1, a Pásztói Tkp. ig. tagja, nevéhez fűződik az intézet megalapítása stb. Résztvett a világháborúban. Csohány Kálmán asztalosmester. Dobossy István cipész m. (saját ház). Pásztón 1890-ben szül., 17 éves korában atyja szabadította fel. 7 évig atyjánál gyakorolta a szakmát, majd a Wolffner gyárban Újpesten és Hatvanban praktizált. 1914-ben önállósította magát. A ta- noncvizsg. biz. tagja. 1917-ben vonult be katonának a háború alatt. Neje: Fehér Julianna. Edőcs József szabó m. 1904-ben szül., 1924-ben Pásztón szab. Segéd Pásztón, Budapesten, Tiszapolgáron, Miskolcon és Hatvanban volt. 1928-ban alapította műhelyét. Neje: Szelva Margit. Fügedy Márton cipész m. (saját ház). Szül. 1874-ben, szab. 1892-ben Mezőkövesden. Mezőkövesd, Kálkápolna, Eger, Pásztó és Tar voltak segédéveinek állomáshelyei. 1899-ben megtelepedett Pásztón és megalapította műhelyét. Neje: Kecskés Mária. József fiát is e szakmára nevelte. Gerencsér Emil géplakatos m. 1900-ban Győrött szül. A közigazgatási pályára készült, a háború után tért át az iparra. 1920-ban szab. Budapesten, Romániában és Jugoszláviában praktizált. Pásztón 1931-ben alapította műhelyét. A szakmába vágó összes munkákat végzi. Résztvett a világháborúban az olasz fronton. Neje: Lanszky Mária. Halama György cipész m. (saját ház). Pásztón 1881-ben szül. Kereskedelmi pályára készült. A cipész szakmában 1898- ban szab. Pásztón. 13 évi hazai és külföldi tanulmányút után 1919-ben alapította műhelyét. A technológián szaktan- folyamot végzett, oklevelet nyert. Egy segéddel dolgozik. Egy évtized óta tölti be az ipartestületi jegyző fontos tisztségét. Résztvett a világháborúban, hadifogságban volt, megsebesült. Kit.: nagy ez. és bronz v. é. és K. cs.-k. Herczeg Károly úri szabó m. 1896-ban szül.. 1912-ben Budapesten szab. Budapest, Zágráb, Miskolc és Eszék mestereinél praktizált. 1923-ban önállósította magát. Vezetése alatt egy segéd dolgozik. Volt ipt. elölj, tag, a tanoncvizsg. biz. elnöke. 1916-tól fogva az orosz, olasz és francia frontokon harcolt, angol hadifogságban volt. Kit.: br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Hoffmann Julianna. Harth Henrik úri- és egyenruha szabó m. Szül. 1876-ban, szab. 1893-ban Nagyszebenben. Budapesten szabászati szaktanfolyamot végzett, Bukarestben, Kolozsvárott és Besztercebányán praktizált. 1905-ben önállósította magát. Volt ipt. elölj. tag. Szolgált a háború alatt. Neje: Gáspár Magdolna. Kluka László cipész m., Fő u.. 392. 1873-ban szül., 1892-ben Pásztón szab. Budapesten és Székesfehérvárott fejlesztette szaktudását. Segéd korában már Párisba kiállításra vitték munkáját. 1901 óta folytatja az ipart Pásztón. Ipt. elölj, tag 15 éve, a Temetk. Egy. vál. tagja. Neje: Dembicz Dóra. Lanczinger József asztalos m. Szül. 1885-ben, szab. 1902-ben Aszódon. Budapesti, komáromi, győri, székesfehérvári, pásztói, maglódi és újpesti üzemekben gyakorolta a szakmát. 1910-ben alapította műhelyét. Ipt. elölj, tag, az Otthon Kör vál. tagja a tanoncvizsg. biz. elnöke, iskolaszéki tag, a Temetk. Egy. és a Dalárda vál. tagja. Neje: Szirovadka Mária. Mucsina József hentes m, Márkházán 1902-ben szül., Pásztón 19 éves korában szab. Elsőrendű fővárosi húsüzemekben praktizált. 1929-ben önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Padár Erzsébet. Molnár János férfi szabó m. 1896-ban Hasznoson szül., 1911-ben Pásztón szab., ahol 1920-ban lett önálló. Mint szabászati szaktanfolyamot végzett mester, kifogástalan munkát produkál, vásárra is dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Telek Róza. Nagy Sándor kádár m. Pásztón 1865- ben szül., u. ott 1885-ben szab. Budapesten, Szatmáron és Pásztón volt segéd. Az általa készített hordó a konstantinápolyi világkiállításon első díjat nyert. Egy negyedszázadon keresztül volt ipt. elölj, tag, több éven át alelnök, tanoncvizsg. biz. tag, közs. képv. test. tag stb. Az orosz harctéren volt. Neje: Nicás Ilona. Pancsek József kalapos m. 1870-ben szül., 17 éves korában Pásztón szab. 8 évig gyakorolta e szakmát. 1895-ben Mezőkövesden alapított vállalatát 1925-ben Pásztora helyezte át. Résztvett a világháborúban. Neje: Meixner Erzsébet. Pádár Miklós cipész m. 1901-ben szabadult fel. Édesatyja műhelyében volt segéd 8 éven keresztül. Mai műhelyét