A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
4 nek megfelelő üzletében 1 segéddel látja el egyre szaporodó munkáját. ifj. Papp Vazul épület- és műlakatos m. Kispesten 1910-ben szül., Gyomán 1926- ban szab. fel. Budapesten tett szert nagy gyakorlatra és 1930-ban lett önálló. Szorgalmas, szakképzett iparos, aki jól felszerelt üzemében minden a szakmába vágó munkát elismerten precízen végez. Gyulán elvégezte a levente oktató tanfolyamot és mint oktató működik Gyomán. Pajer Ádám férfiszabó m. 1893-ban Gyomán szül, 1909-ben szab. fel. Önálló 1920 óta. Az elöljáróságnak 1927 óta tagja és a Gy. S. C. vezetőségi tagja. 1914-től a háború végéig az orosz, olasz és román frontokon teljesített harctéri szolgálatot. Neje: Juhász Erzsébet. Perei Lajos szabó m. 1890-ben Gyomán szül., 1906-ban szab. fel. Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, Berlin stb. segédi működésének állomáshelyei. A szabászatot Berlinben tanulta. 1919 óta önálló. Műhelyéből kitűnő szabású és kidolgozású ruha kerül ki. Intelligenciája az iparosság vezetésére predesztinálják, 1930 óta iparostársai bizalmából az ipt. jegyzője. Gondos, hozzáértő munkája nyomán a testületi elet fellendülést mutat. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. érem. Simái Kálmán kovács m. 1906-ban Kisújszálláson szül., 1923-ban szab. fel. Budapesten és Szentesen töltötte segédéveit, majd kifejlesztve szaktudását 1930-ban lett önálló. Ma már a község első kovácsai közé küzdötte fel magát. A környék és helybeli gazdák rendeléseit látja el. Szerető Dániel szíjgyártó m. 1863-ban Gyomán szül., 1881-ben u. itt szab. fel. Budapesten 2V2 éven át képezte ki magát, majd atyja mellett dolgozott, kinek műhelyét 1890-ben átvette. A régi hagyományoknak megfelelő szolid alapon vezeti azt 41 év óta és az egész környék ismeri gondos, jó munkáját. Az ipari életnek mindig hűséges részese volt, jelenleg a testület pénztárosa. Szilágyi Péter épület- és bútorasztalos m. 1895-ben Gyomán szül., 1908-ban szab. fel. Nagy szakértelemre tett szert Budapest, Miskolc, Komárom, Pilsen, Budweis és Prága nagyobb üzemeiben. 1920 óta önálló. Számos középület, magánház munkálatai teszik nevét ismertté. Az ipartestület elölj, tagja, a Dalárda működő tagja. Az olasz fronton vett részt a világháborúban. Tari A’bert kovácsmester, gr. Tisza I. u. Gyomán szül. 1891-ben, u. itt felszab! 1908-ban. Orosháza, Hmvásárhely, Budapest, Győr, Temesvár voltak segédi minőségben eltöltött éveinek állomásai. 1916- ban átvette atyja T. Albert által 1841- ben alapított kovácsműhelyét, amelyben hozzáértő szaktudással dolgozik. 10 éven át volt elölj. tag. Az orosz harctéren megsebesült és 40%-os rokkant lett. K. cs.-k-je van. Neje: Csala Erzsébet. 1 ári János szabó m. 1887-ben Gyomán szül., 1902-ben szab. fel. Az ország számos helyén szerezte gyakorlati tudását. Azelőtt nagy ruharaktárt tartott, most kizárólag mérték szerint készít ruhát, ízléses, jó munka kerül ki műhelyéből. A világháborúban a 4. h. gy. e.-ben harcolt. Megsebesült. Tari Sándor férfi- és női cipész m. Tel. 40. 1901-ben Gyomán szül., 1920-ban szab. fel. Szeged, Debrecen, Budapest voltak segédéveinek nagyobb állomáshelyei, ahol a legjobb mesterek vezetése mellett fejlesztette szaktudását. 1925-ben lett önálló és igen rövid idő alatt olyan látogatott lett, hogy Dévaványán fióküzletet nyitott. Ekkoriban 14 embernek is adott kenyeret, azonban a megváltozott gazdasági viszonyok miatt ő is kénytelen volt leépíteni Dévaványán üzemét. Azon iparosok közé tartozik, akik minden idejüket munkájuknak szentelik. Neje: Szilágyi Julianna. Tratyik Gáspár papucskészítő m. (saját ház). Horgoson szül. 1890-ben és Hódmezővásárhelyen tanulta ki iparát 1907- ben. Mint segéd az ország nagyobb városaiban dolgozott és 1913-ban Dévaványán alapította üzemét, amelyet 1914- ben tett át Gyomára. Szegedi módra készít papucsokat. Volt könyvtárosa az ipt.-nek. Az orosz frontharcokban megsebesült, br. v. é és K. cs.-k.-tel lett kit. Neje: Tokai Teréz Urbáncsik Ádám bádogos m. Mezőbe- rényben 1900-ban szül., 1915-ben szab. fel. Hódmezővásárhely, Békéscsaba és Büdapest üzemeiben dolgozott mint segéd és szakmájában tökéletes tudással felkészülten 1922-ben Gyomán lett önálló. Az ipt. elölj, tagja, számvizsgálója. A 4. h. gy. e.-ben szolgált. Vatay Gábor épület- és bútorasztalos m. 1876-ban Gyomán szül., 1891-ben Békéscsabán szab. fel. Budapest, Bécs, München, Nürnberg, Hamburg, Berlin, Leipzig nagy ipari üzemeiben dolgozott és New-Yorkban töltött 1 évet. 16 lóerőre berendezett üzeme volt, modem gépekkel felszerelve. Az egész országban ismert volt munkája és gyártmánya, ma
