A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
23 Posch József sütő m. Budaörsön szül. 1887-ben, ott is tanulta a szakmát, 1906- ban szab. fel. Budaörsön, Szigetújfalun, Érsekújváron és Pilisen volt segéd, utóbbin 1924-ben önállósította magát, majd 1928-ban Szadára helyezte át sütő üzemét. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Kauser Mária, ki részt vesz az üzlet vezetésében. Sieber István hentes- és mészáros m. 1875-ben szül., 1891-ben szab. 16 éven keresztül gyakorolta a szakmát mint segéd. 1907-ben Gödöllőn alapított széket, Horváth Kálmán 1928-ban Szadára helyezte át. 1914—18-ig szolgált a háború alatt. Neje: Kopperd Amália. Szántay István bognár m. Gödöllőn szül. 1893-ban, 1919-ben Szadán szab. Felszabadulása után továbbra is tanító- mesterénél dolgozott és 1928-ban lett önálló. Keze alól jó munka kerül ki. A MOVE helyi csoportjának öt éremmel kitüntetett tagja. Az orosz fronton harcolva, kétszer megsebesült és orosz fogságba esett, ahol 40 hónapig szenvedett. Kit.: I. és kétszer II. o. ez. v. é. és kétszer seb. érem. Klósz István VÁCHARTYÁN. Bartalis Sándor gépész-kovács m. Szül. 1880-ban, szab. 1898-ban Nagykadácson. Édesatyja volt tanítómestere. Az István- telki főműhelyben és nagyobb vidéki vállalatoknál praktizált. A technológián szakvizsgát tett. 1931-ben alapította műhelyét. Az Iparoskor elnöke, a Hangya Szöv. ig. tagja. A háború alatt hadi szolgálatot teljesített. Neje: Rozinkovits Teréz. Drabant Sándor gépész-kovács m., malom túl. Tiszaszálkán 1891-ben szül., Vásárosnaményban 1906-ban szab. Segéd Kisvárdán, Nyíregyházán, Debrecenben, Budapesten Székesfehérvárott, Győrött, Pozsonyban, Wienben stb. volt. Több szakvizsgája mellett 1931-ben soffőr tanfolyamot is végzett. 1920 óta önálló. Egy segéddel dolgozik. Az Iparoskor titkára, az Önk. Tűzoltó Egy. alparancsnoka. 1914—18-ig volt a világháborúban, önként jelentkezett. Neje: Baka Lidia. Franyó Ferenc lábbeli készítő m. Szül. 1906-ban Vácrátót, szab. 1924-ben Vác. Váci és újpesti mesterek keze alatt volt segéd 3 évig. 1927 óta űzi önállóan az ipart. Mérték szerint készít úri-, női- és gyermekcipőket, csizmákat, valamint javításokat. Neje: Benkő Julianna. Kecskés Sándor géplakatos m. 1883- ban Nógrádsápon szül., 1899-ben Csőváron szab. 1904-ben a technológián szakvizsgát tett. Mint munkavezető, főgépész dolgozott éveken keresztül. 1914—18-ig az orosz, román, szerb és olasz frontokon harcolt, megsebesült. 1918—1928-ig Balassagyarmaton volt műhelye. 1929- ben szikvízgyártó üzemet alapított, 1931 óta kovácsműhelye is van. Az Iparoskor vál. tagja, az Önk. Tűzoltó Test. vezető tagja. Neje: Princz Vilma. Kun József Kun József bognár m. 1906-ban szül., 1925-ben Gyöngyösön szab fel. Szabadulási helyén, Kökényesen, Kállón és Vácott dolgozott jeles mesterek keze alatt, tökéletesítve szaktudását. 1928-ban alapított műhelyében jó munkát végez. Neje: Ve- zsenyi Mária. Pancsofár István főgépész, malombérlő. Nógrádbercelen 1902-ben szül., Aszódon 1919-ben szab. fel. Tanítómestere édesatyja volt. Budapesten 1925-ben tett szakvizsgát. 1931 óta vezeti a bérelt motoros malmot önállóan.
