A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
ben, szab. 1923-ban Rétság. Nőtincs, Kösd, Budapest és Vác voltak segédéveinek állomáshelyei. 1925-ben a technológián szaktanfolyamot végzett. 1929-ben alapította műhelyét. A róm. kath. dalárda tagja. Neje: Tóth Julianna. Fia László is iparában működik. Jobbágy Ferenc Knizs János épület- és bútorasztalos m. 1869-ben Varsádon szül., 1888-ban Gyönkön szab. Kölesdi, gyönki, budapesti, wieni, székesfehérvári és pécsi üzemekben fejlesztette szaktudását. Buda- nesten a technológia növendéke volt. 1902 óta önálló. Iskola- és magánépítkezések szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. Neje: Endinger Teréz. Lichtenstein Sámuel sütő m. Sárosdon 1863-ban szül., Vasváron 1881-ben szab. Segéd Zalaszentgróton, Gyöngyösön, Vasváron és Budapesten volt. 7 évig mint üzemvezető működött. 1901-ben Ung- váron, 1916-ban Budapesten, 1929-ben pedig Kosdon alapított sütődét. Neje: Libenau Fáni. István és Zsigmond fia is ez iparban dolgozik. Papp Zsigmond kovács m. Szül. 1907- ben Őr, szab. 1924-ben Kösd. Vác és Székesfehérvár üzemeiben praktizált 1927-ig, mikor is önállósította magát. Lóvasalással, kocsigyártással és gazdasági szerszámok javításával foglalkozik. Neje: Hegyvári Anna. Schrök János Schrök János molnár m., malom túl. Kosdon 1899-ben szül., Budapesten felsőépítőipariskolát végzett. Résztvett a világháborúban, kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. A malmot atyia alapította és a családtagok közreműködésével vezeti. Uihelyi István borbély m. Szül. 1898- ban, szab. 1913-ban Vácon édesatyja keze alatt. A fővárosban és Léván praktizált. 1917-től az orosz és román fronton harcolt, a br. v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. 1919-ben alapította fodrásztermét, ahol úri- és női fodrászatot folytat. Neje: Hromecsek Ilona. NAGYOROSZI. Csery János kőműves és ács m. Nagyoroszin 1879-ben szül., atyjánál, aki szintén ácsmester volt, tanult, 1897-ben lett segéd. Nagyoroszin, Budapesten, Lábatlanon, Balassagyarmaton, Ipolyságon, Vácon, Léván és Nyitrán folytatott se- gédi gyakorlatot, 1905-ben lett önálló. Több iskola, tanítólak, templom dicséri szakavatottságát. Legnagyobbrészt a hercegprimási uradalmi birtokon dolgozik. A nagyoroszi kör vizsg. biz. elnöke, tanoncvizsg. biz. alelnök, a fogy. és érték, szövetkezet ig. tagja. Az orosz fronton küzdve fogságba esett Przemyslnél. Heffter Lipót sütőmester és szatócs (saját ház). Nagyoroszin 1875-ben szül., 1891-ben szab. fel. Budapesten és Nagyorosziban volt segéd, majd 1902-ben önállósította magát. 1 segédet és 1 tanon- cot tart. Közs. képv., az Iparoskor volt elnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja, az iskolaszék v. vil, elnöke. Az orosz és olasz fronton harcolt, vasker. és K. cs.-k. kit. van. Fia is apja iparát folytatja. Kovács Alajos kovács m. (saját ház). Nagyoroszin 1869-ben szül., 1887-ben Rétságon szab. fel. Hosszabb segédi gyakorlat után 1900-ban nyitotta meg önálló műhelyét. Neje: Juhász Anna. János fia apja mesterségét űzi. Kovács János szabó m. Nagyoroszin 1896-ban szül., 1913-ban szab. fel. Szülőhelyén, majd Budapesten fejlesztve szakismereteit, 1919-ben lett önálló. Az Iparoskor jegyzője, tanoncvizsg. biz. tag, közs. képviselő. Az orosz és olasz fronton harcolt, hadifogságban volt. Mák Lajos asztalos m. Hidvégen 1878- ban szül., 1894-ben Ipolyságon szab. fel. Balassagyarmat, Budapest, Komárom, Léva, Szirák, Hidvég voltak segédi működésének állomásai. 1906 óta önálló mester. 1—2 segédet tart villanyerőre berendezett műhelyében. Az Iparoskor al- elnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja. Prucki József fodrász m. (Saját ház). Zomborban 1884-ben szül., 1901-ben szab.
