A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
12 felsőrészkészítést. Már tanonc korában első díjat nyert, ma is elsőrendű munkái vannak. Fontos szerepet tölt be az ipartestületben mint jegyző. Résztvett a világháborúban. Neje: Zsigmond Etel. Sail Mátyás kéményseprő m. Szarvason 1889-ben szül., Hmvásárhelyen 1905-ben szab. Segédként Nagyvárad, Arad, Szeged, Budapest, Szarvas stb. mestereinél dolgozott. Az ipart személyi jogon gyakorolja, melyet 1922-ben nyert el. Körzetébe 2000 kémény tartozik. Egy segédet és egy inast foglalkoztat. Az ipt. elölj, tagja. Szabó Béla asztalos m. és temetkezési váll. 1900-ban Kondoroson szül., 1917-ben Orosházán szab. Budapesten és Romániában dolgozott mint segéd. Műhelyét 1927-ben alapította. Koszorú és koporsóraktára és temetkezési kocsija van. 5 hónapig volt a világháborúban. Neje: Garai Ida. Szimonidesz János cipész m. Orosházán 1898-ban szül., u. ott 1915-ben szab. fel. 1917-től a háborúban volt. Leszerelése után Orosházán, Budapesten és Kondoroson volt segéd. Műhelyét 1929-ben alapította. Szrnka János csizmadia m. Szül. 1875- ben, szab. 1888-ban Szarvas. Segéd Orosházán, Hmvásárhelyen, Szentesen, Cegléden és Szolnokon volt. 1899-ben alapított műhelye saját házában van. Jelentős közéleti szerepet tölt be. Volt elnöke az Ipt.-nek, jelenleg elölj.- tag. A tanonc- vizsg. biz. elnöke, a tanonciskola felügy. biz. elnöke, iskolaszéki tag, tűzoltó szakaszparancsnok. közs. képv. test. tag stb. Szimonidesz János BÉKÉS. Baji Imre kelmefestő és vegytisztító. Jerszegen 1900-ban szül., Békésen 1917- ben szab. fel. Mint segéd Békéscsaba, Gyöngyös, Szolnok, Szombathely stb. üzemeiben dolgozott és a szakma minden ágában nagy gyakorlatra tett szert. 1928-ban lett önálló. Üzeme minden e szakba vágó munkát, nemkülönben fehérnemű tisztítást gonddal és hozzáértéssel készít. A dalárda működő tagja. Az olasz fronton harcolt és fogságba került. Neje: Varga Róza. Balogh András cipész m. 1907-ben Békésen szül., u. ott 1923-ban szab. fel. 8 esztendőn keresztül mint segéd a szakma minden ágában nagy gyakorlatra tett szert és 1931-ben Balogh és Varga cég alatt önálló lett. Mérték utáni cipő, csizma és papucskészítéssel foglalkoznak és műhelyükből mesteri kézre valló munka kerül ki. Mint tanonc szép munkájáért oklevelet nyert. Barkóczy József órakészítő és ékszerész 1891-ben Battonyán szül., édesatyjánál B. Istvánnál sajátította el a szakmát. Később Arad, Érsekújvár, Nagyvárad, majd Orosházán szerzett gyakorlatot. 1912- ben Kisjenőben lett önálló. Szakképzett mester, akinek műhelyéből jó munka kerül ki. 1920 óta Békésen önálló és cége az egész környéken ismert. Az orosz és olasz fronton harcolt. A br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa. Neje: Nagy Jusztina. Bereczky Sándor asztalos, műesztergályos m. és temetkezési vállalat tulajdonos. 1899-ben Békésen szül., 1918-ban Aradon szab. fel és az asztalos szakvizsgát 1929-ben tette le. Dolgozott Arad, Szeged, Budapest és Békéscsaba leg'óbb üzemeiben. 1923-ban mint díszműeszter- gályos lett önálló, 1929-ben műhelye az asztalos iparral bővült és 1931-ben alapította temetkezési vállalatát. A szakmájának országos viszonylatban elismert reprezentánsa és műhelyében készült bil- liárd asztalai. Kávéházi, kaszinói berendezésekből, esztergályos tömegcikkekből nagy raktárt tart. Üzeme motorikus erőre van berendezve, teljesen modern gépekkel. Kitüntetései: Budapest aranyérem, Szolnok nagy aranyérem, Kaposvár és Orosháza aranyérem. Az iparte - tület elölj, tagja, a szakoszt. pénztárosa, az Iparos S. E. intézője. Neje: Köller Zsuzsanna. Bihari István cipész m. Ivoltán 1896- ban szül., Gyulán 1912-ben szab. fel. Nagyvárad, Miskolc és Budapest műhelyeiben szerezte gyakorlatát. 1930-ban lett önálló. Műhelyében cipő Üs csizma rendelésre készül és kifogástalan munkájáért máris a jobb iparosok közé tartozik. A Hadviseltek Egyesületének tagja. A 31. h. gy.-e. kötelékében harcolt és megsebesült az orosz fronton. Kit.: kis
