A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
4 ERDŐVÁROS. Kovács József sütőmester és szatócs. (Saját ház). Újvidéken 1884-ben szül., Szabadkán 1900-ban szab. fel. Szegeden, Hmvásárhelyen, Orosbázán, Szentesen, Szolnokon volt segéd. 1925-ben lett önálló. Neje: Wollner Eleonora. Pjéter Lajos kőművesmester. Ózdon 1900-ban szül., 1920-ban szab. fel. Budapesten, Várpalotán és Sashalmon folytatva segédi gyakorlatot és elvégezve a razjtanfolyamot, 1931-ben önállósította magát. Az erdővárosi sportklub tagja. Kovács József ENDRÖD. Bezzegh János órás és ékszerész. Me- zőberényben 1900-ban szül., 1923-ban szab. fel. 1926-ban önállósította magát. Óra- és ékszerjavítást végeez és raktári árut is tart. Dinya Vilmos szabó m. Endrődön 1887- ben szül., 1903-ban szab. fel. Nagyvárad, Kecskemét, Kolozsvár, Budapest voltak segédi működésének állomáshelyei. Budapesten technológiai tanfolyamot végzett. 1919-ben lett önálló. 2 segédet és 1 ta- noncot tart. Az Ipt. v. elöljárója, most jegyzője, tanoncisk. f. b. tag, egyház- tanácstag, közs. képv., tvh. biz. tag. Az orosz harctéren küzdött. K. cs.-k.-je van. Duda Lajos csizmadiamester. Endrődön 1888-ban szül., 1902-ben szab. fel. Szegeden, Nagyváradon és Endrődön fejlesztette szaktudását. 1912-ben nyitotta meg önálló műhelyét. Az ipt. elölj, tagja, 1928 óta alelnöke, a dalárda ügyv. elnöke, egyháztanácstag, a tűzoltó testület pénztárnoka. Forgács Lajos lábbeli készítő mester. Endrődön 1898-ban szül., 1915-ben szab. fel. Endrődön, Budapesten és Dévaványán folytatott segédi gyakorlatot. 1924-ben lett önálló. A román és olasz fronton harcolt. Neje: Tímár Margit. Gecsei Gábor műszerész. Gyulán 1908- ban szül., 1926-ban szab. fel. Gyomán, Budapesten gyarapítva szakismereteit, 1930-ban önállósította magát. Kerékpár, varrógép, rádió, írógép, gramofon raktárt tart. Giricz Bálint csizmadia m. Endrődön 1878-ban szül., 1890-ben szab. fel. 9 évi segédi gyakorlat után 1899-ben lett önálló mester. Az olasz fronton harcolt. Gyuricza Elek szabó m. Endrődön 1906-ban szül., 1921-ben szab. fel. Orosházán és Budapesten fejlesztette szaktudását, technológiai szaktanfolyamot végzett és 1929-ben önállósította magát. Törekvő fiatal iparos. Kiszely Ferenc cipészmester. Orosházán 1878-ban szül., 1896-ban szab. fel. Kolozsvár, Békéscsaba, Budapest, Szarvas voltak segédi gyakorlóhelyei. 1900-ban lett önálló. Tanonc korában is, segéd korában is kitüntető oklevelet és díszoklevelet nyert. Az ipt. elölj, tagja. Az orosz fronton harcolt. Korcsok János könyvkötő m. és papírkereskedő. Békéscsabán 1897-ben szül., atyjánál Györgynél 1913-ban szab. fel. Mint segéd is ott dolgozott, 1930-ban lett önálló. A E. T. K. vez. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt. Kovács Ferenc kovácsmester. Endrődön 1886-ban szül., 1901-ben szab. fel. Segédi működése Szeged, Makó, Orosháza, Budapest és Zombor jobb műhelyeihez fűződik. 1910-ben önállósította magát. Az ipt. elnöke, előbb vál. tagja volt, a ta- noncvizsg biz. elnöke, közs. képv., egyháztanácstag, a dalárda elnöke, a tanonciskola felügy. biz. tag stb. Az orosz, olasz, szerb és román fronton harcolt. Br. v. é.-e és K. cs.-k.-je van. Pancsik György asztalos m. Aradon 1882-ben szül., 1900-ban szab. fel. Aradon, Lippán, Budapesten volt segéd. 1929- ben nyitott önálló műhelyt, melyben 1 segédet foglalkoztat. Résztvett mint őrmester a világháborúban. Neje: Hegedűs Etel. Szabó Elek asztalos m. és temetkezési vállalkozó. Endrődön 1874-ben szül.,
