A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

101

ZÁBORSZKY IMRE szabómester. Szül. 1873-ban Szeghalmon,^ Békés megyében. Tanulóéveit Nagyszalontán töltötte, ahol segéd korában is több mesternél dolgozott. Innen Nagyváradra, majd Budapestre került, ahol szintén több jeles mesternél fordult meg, különösen büszke arra, hogy Vikár Béla jeles belvárosi szabómester egyik első szakmunkása volt. Mint kiváló szakmunkást, 1902-ben a budapesti szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezete művezetőül alkalmazza, később pedig mint főszabász működik ugyanitt, önállósításra csak igen későn kerül a sor. A háborús évek után, 1921-ben, 48 éves korában határozza el magát arra a nehéz lépésre, de az önállósággal járó nagy gondok nem törik le ambícióit. Rövid idő alatt igen szép vevőkörre tett szert és a keze alól kikerült munkások mindenütt teljes dicséretet váltanak ki a mester számára. Az 1928. évi Kézművesipari Tárlaton remekbe készült kiállított munkáival elnyeri az arany mesterkoszorút.

ZIER KÁROLY mérlegkészítömester. Ha külkereskedelmi mérlegünket nézzük, még mindig igen jelentékeny behozatal mutatkozik, különösen precíziós analitikai mérlegekben. Az óriási pontosságot megkívánó mérlegek igen fejlett ipari országokból jönnek hozzánk, amelyek ellenértéke fejében tekintélyes összeg szivárog ki évenként az országból. Annál nagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk arról a munkáságról, amelyet Zier Károly fejt ki.

Zier Károly, aki 1875-ben Budapesten született, négy középiskola elvégzése után az Állami Mechanikai Tanműhely növendéke lett, amelynek elvégzése után kiváló munkássága alapján a kereskedelemügyi miniszter 1896-ban lehetővé tette számára, hogy tudását külföldön tökéletesítse. Az állami ösztöndíj segítségével négy évet tötlött külföldön és ezt az idejét a legjobban használta fel. Rövid idő alatt a külföldön is oly vállalatoknál, amelyek készítményei világhírűek, a szakmunkások első sorába küzdötte fel magát és nyugodt lelkiismerettel vállalhatta azt a kitüntető feladatot, amellyel őt a m. kir. Mértékügyi Intézet megbízta, amelynek meghívására 1900. évben tért vissza Magyarországba és közel egy éven át 2000 drb állami aranymérleg szabályozását végezte el az említett intézetben. Mint önálló mester a legmegtisztelőbb megbízásokat kapja. 1902-ben az Államvasutak laboratóriuma és a felsőipariskola részére, 1903-ban az új Műegyetem részére készíti csaknem az összes mérlegeket és úgy a budapesti, mint a kolozsvári tudományegyetemi intézetek, valamint a bányászati és gazdasági akadémiák praciziós mérlegei Zier Károly műhelyéből kerülnek ki. Jó hírneve elég gyorsan terjed és 1907-ben például az állami hitelesítő hivatalok részére több mint 200 mérleget szállít, nem is beszélve arról, hogy a legtöbb gyártelep egyre nagyobb bizalommal keresi készítményeit. Ma már többezer analitikai mérleg hirdeti Zier Károly kiváló szaktudását az ország minden részében a legfontosabb laboratóriumokban és intézetekben. Kétségtelenül az ő érdeme az, hogy ezek a rendkívül érzékeny készülékek egészen háttérbe kezdik szorítani a külföldi gyártmányokat és újabban már ily mérlegeknek alig 5 százaléka érkezik külföldről hazánkba.

Zier Károly már az első aranykoszorús mesterverseny alkalmával feltűnt remekbekészült mérlegeivel a bírálóbizottságnak, amely őt nem csupán az ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki, de a kereskedelem-