A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
108 képész, Harminczad ucca 4. sz. Telefon 307-13. Budapesten 1875-ben született, Kiss Józsefnél 1900-ban szabadult. A iegelső fővárosi műtermekben gyakorolt, majd 9 évig Kossák társa volt. 1910-ben vette át Koller tanár műtermét s mint kiváló fotóművész a már úgyis jóhírű műtermet a legelsők közé emelte. Számos kitüntetése közül az állami nagy aranyérmet említjük meg, amelyet 1921- ben nyert el. Az ipt. v. alelnöke és a ta- nonevizsg. biz. elnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Weisz Aranka. Szenes Ernő fényképész, Ráday u. 20. Szentes Géza a ,,L’ Art” fotószalon túl. Erzsébet körút 44. Tel.: J. 374-12. Szül.: 1899 Székelyudvarhely, szab.: 1924 Budapest (Diskay). Három évig Budapest, Bukarest és Pécs műtermeiben dolgozott. 1927-ben önállósította magát. Artista felvételei modernek és művésziek. A cégéül választott jelmondat munkáin érezhető 1927-ben a nemzetközi reklámkiállításon arany éremmel tüntették ki. Részt vett a világháborúban. Szilágyi Rezső fényképész, Baross tér 18. Szül.: 1892 Budapest, szab.: 1908-ban. Székely Aladár volt tanítómestere. Pozsony, Szeged és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1927 óta önálló. A világháborút az orosz, olasz és román frontokon küzdötte végig, 13-szor sebesült, kit.: kis ezüst vit. é. és K. cs.-k. Neje: Kertész Sarolta. Tardy Mihály fényképész, Váczi u. 45. Hajdúböszörményben 1902-ben szül., u. ott 17 éves korában szab. Streliskynél és más előkelő műtermekben dolgozott egy évtizeden keresztül. 1928-ban alapította szalonját. Nyáron ' Balatonszemesen tart műtermet. Az összes szakmába vágó munkákat végzi. Torda József fényképész m., a „Torda Reklám Váll.” túl., Jókai tér 8. Tel.: 193-92. Gesztőczön 1878-ban szül., Budapesten 1895-ben szab. 10 évig jeles fővárosi mestereknél gyakorolt. 1905-ben önállósította magát. Speciális színházi és mozgóképszínházi felvételei úgy hazai, mint külföldi vonatkozásban ismertek. Mint az ország egyik legelső szaktekintélyét a párisi Grand Prix és más juryk tagjául hívják meg. Az ipt.-nek 6 évig v. elnöke, önzetlen működésének eredményeit az utókor van hivatva elbírálni. Az Orsz. Ip. Egy. ig. tagja, a Keresk. és Ip. Kam. jury tagja, a Kézműipari Szaksajtóközpont üv. elnöke és végrehajtó biz. tagja volt, a Magyar Fotográfia v. szerkesztője stb. stb. Tóth Margit fényképész, Váczi u. 33. Xözéniskoláit Budapesten végezte. Szakmai tudását Strelisky és Pécsi műtermében sajátította el. 1920-ban alapította műtermét. Szép és ízléses portréfelvételeit a nagyközönség igen kedveli. Ullmann Sándor fényképész, Rákóczi . 40. 1904-ben Budapesten szül., 1919-ben a Strelisky fiókban szab. Rónay Dénesnél és Herz Henriknél eltöltött gyakorlóévek után 1929-ben átvette Szviato- csenszky N. műtermét. Portré és üzemi felvételei mellett mint művész és artistafényképész közismert. Vajda M. Pál fényképész, Damjanich u. 52. Tel.: 429-21. Budapesten 1874-ben született. 1920-ban alapította vállalatát. Portréi közkedveltek. A művészvilág fényképésze, speciális gyermekfelvételei elsőrendűek. Az Operaház állandó fényképésze stb. Ipt. elölj. tag. Fia ifj. Vajda Pál modern felvételei általános ■ feltűnést keltenek. Veres A. Pál fényképész, Harmincad u. 3. Tel.: 824-13. Szül.: 1886 Budapest, Streliskynél 1901-ben szab. Erdélyi és Szigeti mestereknél eltöltött gyakorlóidő után Münchenbe ment. 1905-ben alapította műtermét. Speciális gyermekfényképész. Egyike a fotószakma legelső mestereinek. Páris, Berlin, London, Wien, Newyork és Budapest kiállításain nyert érmei igazolják művészetét. Résztvett a világháborúban. May és Társa utóda Weisz Hugó fotóművész, Katona József ucca 25. Telefon: 221-46. Szül.: 1872, szab.: 1888 Budapest. Tanulmányútja során Berlin, Páris, London, Koppenhága, Stockholm és Zürich fotóművészetét ismerte meg. 1898 óta önálló, gyermekspeciálista. 33 hazai és külföldi kitüntetése van. Az ipt. v. alelnöke. A világháborúban mint harctéri fotográfus vett részt. Neje: May Gizella. Vértes Izsó fotószalon tulajdonos, Üllői út 5. Budapesten 1882-ben szül., 1898-ban szab. fel. Németország és Ausztria jobb műtermeiben való működés után 1907-ben Miskolcon, majd 1918-ban Budapesten nyitotta meg önálló műhelyét. 1—2 segédet és 1 tanoncot is foglalkoztat. Az ipt. volt vál. tagja, a tanoncvizsg. bizottság tagja. Résztvett a világháborúban. Viktor Gyula fényképész, Madách u. 16. özv. dr. Zalay Béláné szül. Máté Olga fényképész, Veres Pálné u. 12. Tel.: 830-55. 1908-ban Berlinben a legelső szakembernél tanulta a szakmát. 1909-ben önállósította magát Budán. Pesti műtermét 1911-ben alapította. Portré és műszaki fényképész. Néhai férje 1915-ben orosz hadifogságban hunyt el, keresk. isk. tanár volt.
