A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
segéd. 1929-ben alapította vállalatát. 1914—18-ig volt a háborúban. Neje: Tuskó Teréz. Bartos János cipész m., Thököly u. 29. Szül. 1906-ban Szügy, Balassagyarmaton Tréfa József szabadította fel. Segéd Budapesten, Balassagyarmaton és Salgótarjánban volt. 1930-ban alapított műhelyé- hen raktárra és rendelésre dolgozik. 1928- ban vette nőül Ivanics Jolánt. vitéz Béres László amerikai autógumi javító, Rákóczi fejedelem u. 6. 1892-ben Kiscsalaméren szül. A világháború kitörésekor az orosz frontra került, majd az olasz fronton harcolt. Megsebesült, kit.: nagy és kis ez. v. é., br. v. é. K. cs.-k. és seb. é., 10 éves szóig, kér., és háborús e. é. 1930-ban vonult nyugdíjba, 1931-ben alapította vállalatát, melynek vezetője veje Szűcs Lajos. Neje: Sipos Veronka. Béres Vilmos csizmadia m., Hunyadi u. 27. Szül. 1878-ban Zsély, szab. 1895-ben Balassagyarmat. Mint tanonc elismerő oklevelet nyert. 8 éven keresztül dolgozott mint segéd. 1903-ban önállósította magát. V. ipt. elölj. tag. Az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Patrik Emma. Braun Ármin úri szabó m., Szcitovszky u. 2. Szamosszegen 1891-ben szül., Kisvárdán 1907-ben szab. Budapesten, Kisvárdán és Balassagyarmaton fejlesztette szaktudását. Résztvett a háborúban, bátyja Menyhért hősi halált halt. 1918- ban alapított műhelyében a jobb közép- osztály részére dolgozik. Egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Neje: Luczaty Szerén. Bulyovszky Géza hentes m., Rákóczi fejedelem u. 91. Szül. 1889-ben Balassagyarmat. szab. 1905-ben Szécsény. Szé- csényi és budapesti mestereknél volt segéd. 1914—18-ig a háborúban volt, 40 %- os hadirokkant. 1919-ben lett önálló. A tanoncvizsg. biz. tagja, az Evang. Legényegylet vál. tagja. Neje: Ivicz Jolán. Deák Lajos épület- és bútorasztalos m. Kistábor u. 15/a. Született 1889-ben, szab. 1907-ben Balassagyarmat. Újpesten faipari szakiskolát végzett. Budapesten, Szécsényben, Verőczén és Balassagyarmaton dolgozott mint segéd. 1918- han alapította műhelyét. Az 1915 és 1917-es években volt a háborúban. Neje: Mráz Mária Margit. Engel Adolf szobafestő és mázoló m., Mikszáth K. u. 8. Balassagyarmaton 1895-ben szül., u. ott 16 éves korában szab. Hatvanban és Balassagyarmaton volt segéd. 1915—18-ig a világháborúban volt. 1928-ban lett önálló mester. 5 segéddel és 1 tanulóval folytatja iparát. Neje: Ruzicska Rózsi. Engländer Sándor fodrász m., Rákóczi u. 71. Kemecsén 1896-ban szül., Kisvárdán 1912-ben szab. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban praktizált. 1920- ban alapította fodrásztermét, ahol egy segéddel és 3 tanulóval elsőrendű kiszolgálásban részesíti vendégeit. 1916—18-ig teljesített katonai szolgálatot a háború alatt. Neje: Steiner Erzsébet. Éliás Böske angol és francia divatterme 1924 óta áll fenn Balassagyarmaton. Gyakorlatát neves fővárosi szalonokban sajátította el. Faragó Tibor géplakatos m., Óváros tér 4. Ágfalván 1896-ban szül., Balassagyarmaton 1913-ban szab. A Magyar Ált. Gépgyárnál és a Kistarcsai Gépgyárnál praktizált. 1915—20-ig katona volt, megsebesült. 1921-ben társas alapon létesítette vállalatát, 1927 óta önállóan folytatja az ipart. A tanoncvizsg. biz. tagja. 1924-ben nősült meg. Gazsó Mihály cipész m., óváros tér 12. 1896-ban Benczurfalván szül., 1912-ben Balassagyarmaton szab. Budapest, Zom- bor és Bgyarmat jobb cégeinél praktizált. 1926-ban önállósította magát. Már mint tanuló az ipariskolai kiállításon dicsérő oklevelet nyert, ma is elsőrendű munkát végez. A román és olasz fronton harcolt, olasz hadifogságban volt. Neje: Bulejsza Ilona. Gere Lajos fodrász m., Rákóczi fejedelem u. 28. Horpácson 1888-ban szül., Balassagyarmaton 1906-ban szab. A fővárosban volt segéd, majd hadifogság alatt gyakorolta iparát. 1927 óta önálló. Részt vett a világháborúban, orosz hadifogságban volt. Neje: Ruzsonyi Julia. Gere Mihály könyvkötő m., Kertész u. 6 (saját ház). 1880-ban Horpácson szül., 1898-ban Losoncon szab. Segéd Losoncon, Rimaszombaton, Budapesten, Léván stb. volt. 1906-ban alapította vállalatát. A vármegye szállítója. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. 15 éven keresztül volt ipt. elölj. tag. Az orosz és román frontokon harcolt, kit.: K. cs.-k. Neje: Szo- mer Ilona. Haidecker János kályhás m., Rákóczi fejedelem u. 1 (saját ház). Mágocson 1878-ban szül., Bonyliádon 1895-ben szab. 5 éven keresztül dolgozott jeles mestereknél. 1900-ban önálló lett. A törvényszék, múzeum, kastélyok fűtőberendezése dicséri szaktudását. Oklevéllel kitüntetve.
