A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
11 Börcsök Balázs, sütő m., Somogyi telep 99. Fióküzlet Ujtér 3. Szegeden szül. 1883-ban, u. i. szab. fel 1902-ben. Jónevű mestereknél dolgozott Sándorfalván és Szegeden éveken át, Szabó Edénél üzletvezető is volt, amíg saját erejéből 1913- ban önálló lett. Vezető mester a telepen. A hazáért szolgált 1915—1918-ig. Neje: Kenderesi Rózái, aki részt vesz az üzlet vezetésében. Böröcz Sándor korcsmáros, Tábor u. 7. Szegeden 1894-ben szül. 6 gymn. osztály elvégzése után a MÁV szolgálatába állott 1912-ben és 1924-ben vonult nyugalomba. 1929-ben nyitotta meg kocsmáját, amelyben jó borokat mér. Neje: Pöltl Juliánná. Brittig Ferenc, a „Brittig F. és Fiai” műszaki vállalat alapítója, gr. Apponyi A. u. 5., saját ház, Telefon: Aut. 14-50. Teremián szül. 1865-ben, 1883-ban Szegeden tanulta ki iparát és 1893-ban alapította műszaki vállalatát. A szegedi, kecskeméti, kisteleki, bcsabai és Kkfél- egyházai MÁV. pályaudvarok vízvezetéki berendezéseit ők végezték és számos bérház, iskola és magánház vízvezeték, fürdő és központi fűtés berendezései fűződnek a vállalat — mint a város legrégibb válalata — nevéhez. Több villamos és kézihajtású szakgép foglalkoztat állandóan 8—10 segédet. A vállalat vezetését ma már fiai vitéz Bertényi Ferenc és Brittig Béla okleveles géptechnikusok végzik. Vitéz B. Ferenc a technológia elvégzése után a győri ágyúgyár mechan. osztályának volt vezetője és végigküzdve a háborút, mint az I. és II. o. ez. v. é., K. cs.-k., seb. é., hadi eml. é. tulajdonosa hazatérve, lépett be a cégbe és 1926-ban lett vitézzé avatva. Br. Béla a gépészeti felsőipariskola elvégzése után, szintén végigküzdve a háborút, 1927 óta művezetője atyja vállalatának. Brczán Sándor magyar szabómester, Brüsszeli körút 9. szám. Deszken 1882- ben született, 1898-ban szab. fel. Szegeden és Temesváron gyarapította szaktudását, 1910-ben lett önálló, 1913-ban Horgoson fiókot nyitott. A felsővárosi ifj. egyesület díszelnöke, előbb elnöke volt. Áz ő kezdeményezésére állították fel a Hősök emlékoszlopát. A gör. kel. szerb egyháznak 5 évig főgondnoka volt. Résztvett a világháborúban. Neje: Tóth Érzsébet. Budai János kosárfonó m., Remény u. 26. 1898-ban Dálján szül., 1915-ben Szegeden szab. Győri, algyői, szabadkai, újvidéki, zentai, budapesti és belgrádi műhelyekben praktizált. Mint üzemvezető és oktatómester működött évekig. 1922 óta a Szegedi Kosárfonó ipari üzem vezetője. Vezetése alatt finom fehér munkák készülnek. A szakoszt. v. alelnöke, a segéd vizsg. biz. tagja, több társadalmi egyesületben visz vezetőszerepet mint vigalmi elnök stb. Neje: Korom Rozália. Bugyi István géplakatosmester, Korona u. 10. Földeákon 1876-ban született, Makón 1889-ben szabadult fel, Apátfalván, Budapesten segédeskedett, illetve a Máv-nál volt gépész 1918-ig, amikor önállósította magát. Ő készítette a Tápéi közs. iskola szakmunkáit. Neje: Tóth Rozália. Bugyi Mihály vasöntöde és gépgyár túl., Vasasszentpéteri u. 3. Telefon 17-69. 1873-ban Földeákon szül., 1889-ben Ma- kásságáért a kér. min. és Máv. igazgató- landban gyarapította szaktudását. Munkásságáért a kér. min és máv. igazgatóság legmagasabb elismerésével lett kitüntetve. 1908-ban lett önálló, üzeme oly rohamosan fejlődött, hogy 1922-ben már saját gyártelepen kiállítást rendezett a szegedi ip. kamara támogatásával, hol 16 arany és több ezüst érmet adományozott a kiállítóknak. Az 1923-ban rendezett még nagyobb szabású kiállításán, még a kormányzó úr is képviseltette magát. Ekkor nyitotta meg áll. eng. szakirányú ip. tan. iskoláját, melyben cca 400 tanonc lett elméleti és gyakorlati úton kiképezve. Budapesti, párisi és milánói világkiállításokon kitüntetve. Az ipari és társ. élet egyik vezető egyénisége. Neje: Szűcs Anna. Fia Mihály az ,Elektra” csillárgyár ü. v. mérnöke, a közeljövőben átveszi a gyárüzem vezetését. Bugyinszky János cipész m., Somogyi u. 24. Kiskundorozsmán 1887-ben szül., 1906-ban szab. fel. Fővárosi és szegedi mesterek keze alatt dolgozott segédként. 1911 óta önálló. A rendes szakmai munkákon kívül gummi- és ortopád cipőkben is speciálista. 1906-ban a segédmunkakiállításon I. díjjal és elismerő oklevéllel tüntettetett ki. Résztvett a háborúban, kétszer sebesült. Neje: Bozóky Mária. Bures József sütő m., Kálvária u. 21. Szül. 1901-ben Szegeden, szab. 1917-ben Szabadkán. Segéd Budapesten, Miskolcon és Szegeden volt. 1928-ban alapította sütödéjét, ahol egy segéddel dolgozik. Régi szegedi iparosfamilia sarja. Bátyja Zoltán végigharcolta a világháborút. Neje: Apró Ida, esküvőjük 1928-ban volt. Burkus András, könyvkötészete, Somogyi u 20. A városnak szerződéses szállítója, a Szt. István Társulat és az egyetem állandó könyvkötője. Szegeden
