A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

6 sugárút 69. Hódmezővásárhelyen 1861- ben szül., 1879-ben szab. fel. Szeged, Sza­badka, Budapest, Orsóvá, Kolozsvár mű­helyeiben fejlesztette szaktudását. 1919- ben lett önálló mester. Az 1898. évi munkakiállításon és az 1927. évi kiállí­táson elismerő oklevéllel tüntették ki. Neje: Kovács Mária. Balogh József Baranyi Sándor Barkóczy Árpád sütő m., Valéria tér 4. Szegeden szül. 1875-ben, u. i. szab. 1894- ben Kertész Sándornál, akinek üzemében 1905-ben történt önállósításáig — 14 évig — dolgozott. Neje: Bakay Teréz. Régi törzsiparos família leszármazottja, akinek ősei mint nemesek Zenta és Csan- tavérről származnak. Barna Antal k. patkoló és kocsikovács m., Csongrádi súg.-út 23. 1905-ben Szege­den szül., 1925-ben szab. fel, mikor is a szegedi ipartestület arany éremmel és díszoklevéllel tüntette ki. Szaktudását Csongrád, Makó és Szőreg mesterei fej­lesztették. Szegeden egy évig üzletvezető társ volt. 1930 óta önálló. Neje: Nagy Anna. Barna István lábbeli készítő m., Róka u. 14. Szegeden 1849-ben szül., 1868-ban szab. fel. 1872-ben lett önálló. Hosszú működése alatt cca 30 tanoncot szabadí­tott fel. Jelenleg 1 segéddel dolgozik. Fia István honv. százados a San Michelenél hősi halált halt. Barna István épület- és műbútoraszta­los m., Rákóczi tér 1. Szegeden 1896-ban született 1913-ban lett segéd. Baján, Orosházán, Szegeden, Sopronban fejlesz­tette szaktudását. Először 1921-ben lett önálló. Épület, műbútor, iskolaberende­zés, portálépítés körül teljes szakava- tottsággal bíró mester. A világháború­ban hajón teljesített szolgálatot. vitéz Barczánfalvy Lajos, úri- és női cipészmester, Polgár u. 15. Barta István papucskészítő. Kormányos u. 24. Oroszlámoson szül. 1896-ban, Sze­geden tanulta ki iparát 1913-ban és 1921- ben lett itt önálló. Saját maga alapította üzemében bőr- és bársony női papucsokat készít. 1915—1918-ig állandó román és olasz frontszolgálatot teljesített. 1921-ben nőül vette Liptay Rózáit. Bartos Péter úri fodrász m., Marstér 1. 1897-ben szül. Feketetón, Szegeden szab. 1913-ban és 1928-ban lett önálló mester hygienikus berendezésű úri fodrászatá­ban. 1918-ig frontszolgálatot teljesített» 1919—1921-ig pedig a nemzeti hadsereg­nek volt tagja. Br. v. é., kis. ez v. é. és K. cs.-k. kit. van. Neje: Iván Erzsébet. Barna István Batiz Béla Batiz Béla úri szabómester, Arany Já­nos u. 4. Kolozsvárt 1896-ban született, 1913-ban szab. fel. Kolozsvár, Szolnok és Budapest segédi működésének főbb állo­másai. 1923-ban önállósította magát. Már mint tanonc bronzérem kitüntetést nyert. A világháborúban 3 évig küzdött a fron­ton, 11 hónapig olasz fogságban volt. Kis ez. v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Battancs József úriszabómester, Orosz­lán u. 7. Szegeden 1887-ben született, 1905-ben szabadult fel. Szegeden és Bu­dapesten gyarapította szaktudását. 1904- ben önállósította magát. Rendelésre el­sőrangú munkát végez. A szabó iparos ifj. egyesület ügyv. elnöke. A világhábo­rúban 8 hónapig harcolt a fronton. Neje: Hajdú Erzsébet. Bálint J. István fodrász m., Sárkány u. 13. Kiskundorozsmán 1897-ben szül., 1913-ban szab. fel. Dorozsmán, Szegeden, Budapesten gyarapította szaktudását. 1930-ban alapította higiénikusan beren­dezett fodrásztermét, melyben 1 segéd, 1 női segédet alkalmaz. A világháború­ban 27 havi frontszolgálatot teljesített. K. cs.-k.-je és seb. á-e van. Neje: Kiss Margit. Báló Ferenc asztalos m., Bárka u. 8. Makón 1886-ban szül., Szegeden 1904-ben szab. fel. Sátoraljaújhely, Budapest, Ma­rosvásárhely és hazánk több városában fejlesztette szaktudását, 1922-ben lett ön­álló. Résztvett két ízben a szegedi ipari kiállításon. 1 segédet foglalkoztat. Mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom