A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
114 Bécsben a repülőgépgyárban volt. 1907- ben alapította műhelyét. Az ipt. életében mint számvevő, elöljáró és szakoszt. jegyző vesz részt. Bronz éremmel kitüntetett mester. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Paróczay Rozália. Tánczos Mihály géplakatos és vasesztergályos m., Andrássy u. 50. Szül. 1891- ben, szab. 1908-ban Csongrád. A legelső fővárosi gyárakban töltött éveket. 1927- ben alapította műhelyét. Gépeit 3 HP benzinmotor hajtja. 1912—18-ig a haditengerészetnél szolgált. Neje: Tánczos Mária. Tóth Imre szabó m., a Tóth Kálmán és Fia cég tulajdonosa, Halpiac u. 2 (saját ház). Csongrádon 1896-ban szül., atyjánál 1910-ben szab. Gyakorolni a fővárosba ment, ahol jeles cégeknél dolgozott egy évtizeden keresztül. 1920 óta önálló. A CSAK pénztárosa. Résztvett a háborúban. Neje: Szabó Terézia. Tóth István cipész m., Erzsébet u. 8. Született 1902-ben, felszabadult 1920- ban. Segéd Nagykanizsán és Budapesten volt. 1923-ban szülőhelyén önállósította magát, majd 1930-ban Csongrádra helyezte át műhelyét. Mint technológiát végzett, szakképzett mesterünk ortopäd cipőket is készít. Bátyja János hősi halált halt. Neje: Gyovay Mária. Tóth István bognár és kocsigyártó m., Arany J. u. 39 (saját ház), műhely Kossuth u. 51. Szül. 1899-ben, szab. 1920-ban Csongrádon. Budapesten és az ország nagyobb városaiban praktizált. 1925-ben vette át az atyja által 1894-ben alapított üzemet, melyet a modern kor követelményeinek megfelelően autó és luxuskocsi karosszéria gyártásra szervezett át. Géperejű üzemében két segédet foglalkoztat. Bronz oklevéllel kitüntetve 1926-ban. 1927 óta szakoszt. elnök, a mester- és tanoncvizsg. biz. elnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Pólyák Margit. Tóth István úri- és női szabó m., Kétágú u. 1. Szül. 1898-ban, szab. 1914-ben Csongrádon. Budapesten, Szegeden, Újvidéken, Kecskeméten és Ausztria több városában volt segéd. 1922-ben Gulyás F.- el közösen alapította vállalatát, ahol hazai és külföldi tapasztalatait érvényesítve elsőrendű munkát végez. Már ta- nonc korában elismerő oklevelet nyert, 1927-ben pedig nagy ezüst éremmel jutalmazták munkáját. Az ipari érdekek lelkes és hivatott harcosa. A világháborúban megsebesült. Neje: Jeney Julianna. Tóth Kálmán szabó m., Apponyi u. 1. 1871-ben Csongrádon szül., atyjánál T. Mihálynál 1889-ben szab. A főváros és az ország vezető cégeinél dolgozott. 1893 óta önálló. Tevékeny részt vett az ipt. megalapításában, volt szakoszt. elnök, jegyző, pénztáros, vál. tag stb. A világháború alatt műhelyparancsnok volt. Tóth László szabó m., Réthy János u. 1 (saját ház). Szül. 1897-ben Csongrádon. Atyja műhelyében 1912-ben szab. fel. Budapest és Szolnok nagyobb műhelyeiben praktizált. 1921 óta önálló. Finom úriszabóságot folytat modellek után. A világháborúban megsebesült. Neje: Szabados Rozália. Túri János fodrász m., Andrássy u. Csongrádon 1894-ben szül., 1907-ben szab. Kecskeméten és Csongrádon dolgozott segédként. 1914-ben alapította üzletét, ahol vendégei higiénikus kiszolgálásban részesülnek. A tanoncvizsg. biz. tagja Végigküzdötte a világháborút, háromszor megsebesült. Neje: Vincze Erzsébet. Túri József fodrász m., Zsinór u. 64. Szül. 1905-ben, szab. 1926-ban Csongrád. Segéd Csongrádon volt. Önállósága alatt társas alapon folytatta az ipart, 1928-ban önállósította magát, műhelye saját alapítása. 1930-ban vette nőül Kádár Máriát, aki a női szabóipart űzi. Való László cipész m., Szőllőhegyi u. 18. Csongrádon 1898-ban szül., u. ott 1921-ben szab. Segéd Szentesen és Csongrádon volt. Szentesen mint üzletvezető működött. Szabászati és felsőrészkészítő tanfolyamot végzett. 1924-ben önállósította magát. A Csongrádi Dalárda működő tagja. 1916—18-ig a román és orosz harctereken volt, megsebesült. Kit.: br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Makai Franciska. Varga Mihály fazekas és kályhás m., Justh Gy. u. 5 (saját ház). 1869-ben Szentesen szül. Atyja volt tanítómestere, aki 1885-ben szabadította fel. Hódmezővásárhelyi és szentesi műhelyekben gyakorolt. Munkáit már segéd korában is kiállításra vitték. 1894-ben önállósította magát. Műhelyében agyagedények és művészi tervezésű s kivitelű díszedények készülnek. Számos ezüst és bronzérem és oklevél dicséri tudását. 30 éve visz vezető szerepet az ipari életben, ma az ipt. alelnöke. Törvh. biz. tag, ref. egyh. presbiter stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Iván Mária. Mihály fiát a fazekasiparra nevelte, Ferenc fia kántortanító. Varga Pál szabó m., Egyetértés u. 14/a (saját ház). Szül. 1896-ban Csongrád, szab. 1913-ban Szeged. Budapesten, Szegeden és Csongrádon gyarapította szaktudását. 1926-ban önállósította magát.
