A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
229 Takács Lajos cipészmester Szűrszabó X. I.-u. 14. Szentesen 1903-ban szül., 1919-ben lett segéd. 1928-ban vette át az atyja László által 1895-ben létesített műhelyt. Atyja az 1912 évi kiállításon elismerő oklevél kitüntetésben részesült. Inokai Tóth János szabómester, Szűr- szabó-u. és Nyíri-u. 39. Szentesen 1897- ben szül., 1913-ban szab. fel, Budapesten élte segédéveit, 1925-ben lett önálló. A Magyar héten elismerő oklevéllel tüntették ki. Résztvett a világháborúban. Neje Takács Mária. Tihanyi László kép. kőműves m., Sar- kady Nagy A. u. 9. Szül. 1895-ben, szab. 1910-ben Szentes. Egy évtizeden keresztül praktizált. A Budapesti Áll. Felső- ip. isk. 4 éves tanfolyamát végezte, 1916- ban nyert képesítést. 1920 óta Sándor M. vállalatában mint társ fejt ki értékes munkásságot. Több oklevél és díj tulajdonosa. Neje: Szabó Franciska. Tóth Sándor mészáros és hentes m. báró Harucker-u. 5. Fiók Szeder Imre-u. 1. Szentesen 1890-ben szül., 1906-ban szab. fel. 1913-ban alapította üzletét. Résztvett az 1930. évi kirakat versenyen 2 havi frontszolgálat után szerb fogságba esett, majd olasz és francia fogságban volt. Urbán Ferenc bádogos m. Kisér-u. 21 Szentesen 1885-ben szül., 1902-ben szab. fel. Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Szolnokon és Ausztriában gyarapítva szaktudását 1909-ben lett önálló. Megyei és városi szállító. Szakosztályi elnök és elöljáró. Zsoldos Ferenc volt cipészmester, ipti jegvző. Szentesen 1894-ben szül., 4 középiskolai osztály elvégzése után 1910- ben szab. fel. Orosházán, és Szentesen praktizált, majd a Szentesi Bőripari Szövetkezet megszervezésében és technikai vezetésében tevékenykedett. 1920- ban nyitotta meg önálló műhelyét. 1927- ben az Ipt. jegyzőjévé választotta, s ma is a testület adminisztrációs ügyeit vezeti. A Szegedi iparkamara kültagja. Az orosz fronton harcolt. Gálfy Lajos Kiss Lajos • Dobos Ferenc Dósai Mihály Dósai Mihályné Fass Imre Antal Takács Lajos Tihanyi László
