A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

221

1903-ban önállósította magát. Volt ipt. vál. tag. Az orosz és olasz fronton harcolt Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k.-je van.

Makovnyik Márton csizmadia m., Ka- rancs u. 13. Alsósztregován 1881-ben szül,

1897-ben szab. fel. Több mint 10 évi se- gédi gyakorlat után 1908-ban önállósította magát. Volt ipt. vál. tag, a tanone - vizsg. biz. tagja. Az olasz fronton harcolt, megsebesült. Br v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van.

Malinovics Illésné fényképész, Erzsé- bet-tér és Fő ucca. Telefon 42. Budapesten 1898-ban szabadult fel May és Társa cs. és kir. udvari fényképész cégnél, majd Wien, Olmütz, Csernovitzban és Boszniában folytatott gyakorlat után 1905-ben lett önálló. 1915 óta van Salgótarjánban. Művészi munkái az egész környéken elismertek.

Marinka Gábor szobafestő m., Menház u. 16. Szül. 1894-ben, 1914-ben szab. fel. Beregszászon és Nagyszőllősön volt segéd. 1922-ben önállósította magát. A helybeli ev. templom és több más templom és középület dicséri szakavatott munkáját. A miskolci képzőművészeti szakiskolán 2 éves tanfolyamot végzett. A ta- noncvizsg. bizottság tagja. Az orosz fronton fogságba esett. Neje: Dragon Julia.

Meyer József szabó m., Füleki u. 18. Szül. 1901-ben, 1919-ben szab. fel. Több cégnél folytatott segédi gyakorlat után

1927-bpn lett önálló. A róm. kath. olvasókör dalárdistája. Műhelyéből megbízható munka kerül ki.

Müller István fodrász m., Füleki u 8. Salgótarjánban 1902-ben szül., 1917-ben szab. fel. Hosszabb ideig folytatva segédi gyakorlatot, 1930-ban létesítette önálló üzletét, melyben neje is segédkezik. Részt vett a világháborúban.

Nagy Demeter hentes- és mészáros m., Füleki u. 3. Salgótarjánban 1899-ben szül.

1916-ban atyjánál Demeternél, aki 1916- ban hunyt el, szab. fel. 1931-ben önállósította magát. A világháborúban a szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Herczeg Ilona.

Nagy József szállodás és vendéglős, Régiposta u. 13. Telefon 45. Alvincen 1882-ben szül., 1895-ben szab. Mint pincér Aradon, Kolozsvárott, Déván, Gyula- fehérváron, Nagyváradon, Tordán, Érsek- ujvárott működött. Déván a Városi Kaszinó^ kezelője volt, majd 1924-ben átvette Salgótarjánban a Pannóniát, amelynek vendéglőjét modemül berendezve az elsők közé emelte. Az ipt. elölj, tagja. A Vendéglősök és Szállodások Szövetségének

igazg. tagja, volt vár. képv. és megye biz. tag. Az OMK volt háznagya, most vál. tagja.

Neuhold Antal kőműves m., Tátra u. 96. Sárváron 1897-ben szül., ott végezte iskoláit és 1912-ben szab. fel. 1922-ben tett mestervizsgát és azóta önálló. A Zagyvagátépítés, városi csatornázás, vas- betonhidak építése és számos magán- épület dicsérik szakavatottságát. A ta- noncvizsg. biz. tagja. Az orosz fronton fogságba esett és 1919-ben tért vissza»

Németh Ferenc bádogos m., Fő u. 108. Zalaegerszegen 1893-ban szül., 1909-ben szab. fel. Budapesten, Székesfehérvárott és Salgótarjánban volt segéd. 1931-ben önállósította magát. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Tiszthelyettes volt. Kis ez. és br. é. kitüntetést kapott.

Őrlik Gyula cipész m., Füleki út 24. Losoncon 1884-ben szül., 1899-ben szab. fel. Több mint 10 évi segédi gyakorlat után 1901-ben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben 3 segédet és 2 tanoncot is foglalkoztat. Az 1924. évi ipari kiállításon ezüst éremmel tüntették ki. Az ipt. vál. tagja, egyházi presbiter. Résztvett a világháborúban.

Patay Lajos asztalosmester, Fürdő ucca 4. Salgótarjánban 1898-ban született, 1914-ben szab. fel atyjánál P. Istvánnál. Losoncon, Pozsonyban, Münchenben, Wienben fejlesztve szaktudását, 1925-ben önállósította magát, elvégezve a technológia szaktanfolyamát. 2 segédet és 1 tanoncot is foglalkoztat. Az ipt. volt elöljáró, majd vigalmi biz. elnöke, a számvizsg. biz. tagja, a tanoncvizsg. biz. elnöke. Résztvett a világháborúban. Háromszor kis ez. kétszer br. v. é. és K. cs.- k. kitüntetése van.

Pál Dezső' szabó m., Fő u. 16. Zagyvarónán 1894-ben szül., 1912-ben szab. fel. Budapest, Wien, Berlin jobb műhelyeiben fejlesztve szaktudását, 1920-ban önállósította magát. 6—7 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. Az 1924. és 1925. évi kiállításon ezüst, majd arany éremmel tüntették ki. Az ipt. pénztárnoka, a tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz fronton harcolt.

Petrovics Ferenc borbély m., Karancs u. 6. Jászkiséren 1905-ben szül., 1920-ban szab. fel. Szolnok, Gyöngyös, Salgótarján, Budapest voltak segédi állomáshelyei.

1928-ban nyitotta meg üzletét, melyben 1 segédet és 2 tanoncot is tart. Neje: Tarján Ilona.

Pónyi Antal vendéglős, az ipartestület díszelnöke, Fő u. 6. Salgótarjánban 1872-