A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

2\9 elöljáró, tanoncvizsg. biz. tag. A világhá­borúban a tengerészeinél szolgált. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje Simonyi Anna. Clemen József hentes- és mészáros m., Fő u. 2. Oberhausenben 1887-ben szül., 1900-ban Losoncon szab. fel. Szerencsen, Hatvanban, Miskolcon, Losoncon és Sal­gótarjánban fejlesztve szakismereteit, 1913-ban nyitotta meg üzletét, melyben 1 segédet és 2 tanoncot is alkalmaz. Közs. képviselő. A világháborúban az orosz és a francia fronton küzdött, többször meg­sebesült. Neje: Paraszti Aranka. Cserven Sándor fodrász m., Fő út 64 és Rimamurányi út. Kisterennén 1881-ben szül., Losoncon 1898-ban szab. fel. Sel- mec, Debrecen, Budapest, Eperjes jobb műhelyeiben töltött segédévek után 1906- ban nyitotta higiénikusan és modernül be­rendezett üzletét. A tanoncvizsg. biz. tag­ja. A világháború orosz, román és olasz frontján volt. Kit.: szóig, kér., III. o. kát. érdemkereszt. Drengács Viktor szabómester. Breznó- bányán 1889-ben szül., 1905-ben szab. fel. Késmárk, Besztercebánya, Miskolc, Buda­pest, majd Németország több városában fejlesztette szaktudását. 1915-ben önálló­sította magát, elvégezve a technológián a szabászati tanfolyamot. 2 segédet tart. Az 1924. évi kiállításon ezüst érem és ok­levél kitüntetést nyert. Az ipt.-nek 15 éven át volt elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. ^agja, volt közs. képviselő. Neje: Ambrus Mária. Drevenka András kovács és kocsigyártó m., Fő u. 15. Kisterennén 1902-ben szül., 1919-ben szab. fel. Több bányának és gaz­daságnak volt kovácsa, majd 1924-ben önálló lett, miután elvégezte a gépkezelői vizsgát is. A tanoncvizsg. biz. és az Ön­kéntes Tűzoltó Testület tagja. Neje Földi Zsuzsanna. Duda Lajos cukrászmester, Fő u. 188. Losoncon 1869-ben szül., 1885-ben szab. fel. Stollmann Ágostonnál 6 évig segéd, majd Clement Alajosnál, a szerb kir. udv. szállítónál dolgozott mint első segéd. Az­után Szófiában a kir. udvar cukrásza volt. 1894-ben önállósította magát. Cukorkái és cukrászsüteményei közkeletnek örvende­nek. Az ipt.-nek volt elölj, tagja, majd számvizsgálója, az ev. egyház presbitere. Fia László szintén cukrász a Gerbeaud cégnél, Éva leánya és ennek férje Keresz­tényi Ödön az üzletben atyjuk segítőtár­sai, Danó fia banktisztviselő. Egri Sándor szabó m., Kassai sor 28. Belényesen 1887-ben szül., 1903-ban Brá- don szab. fel. Budapest, Árad, Debrecen jobb műhelyeiben fejlesztve szakismere­teit, 1910-ben előbb Vulkánon, majd Bu­dapesten és Salgótarjánban lett önálló mester, 2 segédje van. A világháborúban az orosz fronton harcolt. K. cs.-k.-je van. Neje: Schwarcz Malvin. Ficzek János és Zoltán szabómester, Fő- u. 156. F. János szül. 1858-ban, 1874-ben szab. fel. Sziléziában, Ipolyságon, Buda­pesten és Salgótarjánban volt segéd. 1909-ben lett önálló. 1 segédet és 1 tanon­cot foglalkoztat. Neje: Wollner Etel. Fiuk Zoltán atyja műhelyében szab. fel 1916- ban, 1930-ban vette át atyja műhelyének vezetését. Fischer Zoltán sütőmester, Fő u. 85. Marosludason 1903-ban szül., 1919-ben szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Rotter­dam, Paris műhelyeiben, majd hajón volt segéd és kiváló szaktudásra téve szert,. 1930-ban nyitotta meg önálló műhelyét,, melyben 3 segédet és 2 tanoncot foglal­koztat. Neje: Seidner Borbála. Gáspár János cipészmester, Váci u. 8.. Egyházashollóson 1889-ben szül , 1905­ben szab. fel. Szombathely és Budapest mestereinél gyarapította szaktudását. 1925-ben lett önálló. Előbb 4—5 segédet tartott, most 1-et tart. Ipt. elölj, tag, előbb a szakcsoport jegyzője volt. Részt- vett a világháborúban, kor. ez. érdemker.„ K. cs.-k. kitüntetése van. Gurszky Károly reszelővágó m., Kassai sor 41. Budapesten 1879-ben szül., 1896- ban szab. fel. Az ország több városában, majd Ausztriában fejlesztette szaktudá­sát. 1907-ben lett önálló. Az orosz fron­ton harcolt, megsebesült és fogságba esett. Ipt. elölj, tag, a szakoszt. alelnöke,. majd elnöke. Hegedűs Gyula fodrász m., Fő u. 47. Losoncon 1886-ban szül., 1903-ban szab. fel. Szaktudását Budapesten, Bbányán, Losoncon, Szfehérvárott és több városban fejlesztette. 1912-ben nyitotta moder­nül felszerelt üzletét, melyben 1 segédet és 1 fodrásznőt tart. Az ipt. elölj, tagja,, a városi képv. testület tagja. A román fronton harcolt. Hettich Péter szabó m., Fő u. 94. Szül. 1898-ban, szül. 1914-ben szab. fel. Buda­pesten, majd több külföldi városban gya­rapította szakismereteit. 1920-ban lett önálló. Az ipt. elölj, tagja. A világhábo­rúban szolgálatot teljesített. Hivatal András sodronyszövő és fonó m. Erzsébettér 3. Jászberényben 1885-ben szül., 1902-ben atyjánál szab. fel. Gyön­gyös, Vác, Budapest, Losonc, Nyitra mű­

Next

/
Oldalképek
Tartalom