A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

177 ten, Wienben, Nagyváradon, Szatmáron és Miskolcon tett szert. 1926-ban alapí­totta műhelyét. Az olasz fronton egyszer megsebesült. A nagy és kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb é. kitüntetések tulajdo­nosa. Vitézzé avatása folyamatban van. Napv Albert egyenruha és úri szabó m. Soltész Nagy Kálmán u. 1. Telefon 13-91. Szül. 1893-ban, 1913-ban szab. fel. Buda­pesten volt segéd, majd szabász. 1927 óta önálló. 1-2 segédet és 3 tanoncot fog­lalkoztat. Az orosz fronton harcolt, 11 hó­napon át. K. cs. k.-je van. Nagy Béla épület és géplakatos m. Hu- nyadi-u. 43. Miskolcon 1901-ben szül., 1923-ban lett segéd. Segédidejét a diós­győri gépgyárban és Ormospusztán töl­tötte. 1931-ben önállósította magát. Tö­rekvő szorgalmas iparos. Nagy Miklós nőiszabó m. Horthy Mik­lós tér 10. Egerben 1895-ben szül., 1913- ban S. A. Ujhelyen szab. fel. Eger, Buda­pest, S. A. Ujhely és Miskolc voltak se- gédi gyakorlatának állomáshelyei. 1925- ben nyitotta meg önálló műhelyét, mely­ben 1 segédet és 2 tanoncot tart. Ezüst oklevél és bronz érem kitüntetése dicséri munkáit. A szakosztály vál. tagja, a ta- tonc vizsg. biz. tagja. Az orosz és román fronton harcolt, 50 % -os rokkant lett. Nagyfejeő Mihály uriszabó m. Horthy Miklós tér 9. Szül. 1883-ban, 1901-ben Egerben szab. fel. Miskolc, Gyöngyös, Rozsnyó műhelyeiben fejlesztette szak­tudását. 1921 óta önálló. 1-2 segédje és 1 tanonca van. Az orosz fronton fogságba -esett és ott 5 14 évig sínylődött. Neje Szita Mária. Neubauer József ácsm. Szentgyörgy-u. 33. 1868-ban Egerben szül. 1887-ben szab. fel. Egerben és Miskolcon gyarapította szakismereteit. 1901-ben önállósította ma­gát. Résztvett a világháborúban. Egyik fia is vizsgázott ácsmester. József fia orosz fogságban sínylődött. Németh István úri szabó m. Hunyadi u. 1. Igricen 1900-ben született., 1916-ban Miskolcon szabadult fel. Kassán és Miskolcon volt segéd. 1924 óta önálló mester, aki műhelyében 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A szakosztály vál. tagja, a segély, bizottság alapító tagja. Az olasz fronton küzdött. Németh Kálmán cipészmester Gyöngy- virág-u. 40. Aszalón 1883-ban szül., Mis­kolcon szab. fel és u. ott. volt segéd. 1913- ban alapította műhelyét. Ugyanakkor nő­ül vette Molnár Máriát. Orosz József épület és bútorasztalos m. Jókai-u. 35. Szül. 1887-ben, felszab. 1904- ben. Hosszú segédi gyakorlat után 1931- ben nyitotta meg önálló műhelyét, mely­ben 1 segédet is alkalmaz. Az orosz fron­ton mint szakaszvezető harcolt. Pajkossy Endre cipész m. Soltész Nagy Kálmán-u. 1. Bodrogkőváralján 1890-ben szül., Liszkatolcsván 1907-ben szab. fel. Ott és Miskolcon fejtette ki segédi gya­korlatát, 1921-ben pedig önálló lett. Az 1924 évi miskolci ipari kiállításon Valkó Lajos keresk. min. arany éremmel, ok­levéllel és éremmel, az 1924 évi nyíregy­házai ipari kiállításon arany éremmel és oklevéllel az 1926 évi II. országos kéz­művesipari tárlaton ezüst éremmel és oklevéllel tüntették ki. A világháborúban az olasz fronton teljesített szolgálatot. Paulovits Miklós cim és cégfestő m. Széchenyi-u. 31. Miskolcon 1894-ben szül. 1912-ben szab. fel, Budapesten, Győrött és Udinébén folytatott segédi gyakorla­tot. 1918-ban nyitotta meg önálló műhe­lyét, melyben 2 segéd és 2 tanoncot fog­lalkoztat. A világháborúban kétszer meg­sebesült. Neje Bálint Vilma. Poppé Sándor hentes és mészáros m. Hunyadi-u. 5. Egerben 1894-ben szül., Miskolcon 1912-ben szab. fel. Ugyanott volt segéd is, majd 1928 óta önálló mes­ter. 1 segédet és 1 tanoncot tart. A szak­osztály titkára, a magyar footballbírák testületének tagja. Az orosz fronton meg­sebesült. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Neje Bodolovszky Ilona Pechó Lajos borbély és fodrász m. Gr. Apponyi Albert-u. 59. Nagytapolcsánban 1882-ben szül., 1899-ben szab. fel. Buda­pest, Győr, Kassa, Miskolc, Eger, Po­zsony, Szatmár voltak segédi gyakorló éveinek állomáshelyei. 1909-ben lett ön­álló. Szalonjában 1 segédet tart. Az ipt- elölj, tagja, a szakosztály elnöke, a ta- nonc vizsg. biz. tagja. Az Iparoskor volt háznagya. Résztvett a világháborúban. József fia atyjánál tanulja az ipart. Péter Sándor cipész m. Bizony Ákos- u. 1. Szül. 1885rben, 1902-ben Zilahon szab. fel. Kolozsvár, Budapest, Brassó, Nagyvárad, Miskolc és egyéb városokban működött mint segéd. 1924 óta önálló mester. A szakosztály vál tagja, az Ipa­roskor vál. tagja. Az orosz, román és olasz harctéren arany, nagy ez., kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 3 szalaggal kitüntetésben részesült. Neje Bodnár Er­zsébet. 12v

Next

/
Oldalképek
Tartalom