A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
17! aranyérem, Budapesten több ezüst és nagy aranyérem, Miskolcon aranyérem és számos kisebb kitüntetést nyert. A bőripari szakoszt. elnöke, ipt. elöljáró, ipar- kam. tag, a mester ifjak orsz. szöv. dísztagja, a mestervizsg. biz. elnöke, volt egyházi tanácsos. Van egy a korcsolyákon újító szabadalma. Az orosz és olasz fronton harcolt. K. cs.-k.-je és több kisebb kitüntetése van. Csák István női szabó m., Széchenyi u. 3. Jászberényben 1890-ben szül., 4 gimnáziumot végzett, felszab. 1906-ban. Budapesten és Berlinben volt segéd, elvégezte a technológiai szabászati tanfolyamot, Párisban a szabászati akadémiát, hol is tanári oklevelet nyert. Elsőrendű cégeknél volt szabász. 1919 óta önálló. Egyike a legismertebb szakembereknek. Ipt. elölj., a szakoszt. alelnöke, a női ipariskola vizsg. biz. elnöke. Több fronton harcolt. Nagy ez., kis ez. és K. cs.-k. kitüntetése van. Cselló' Fülöp kötélgyártó m., talp- és bakancsárus, Zsolcai kapu 14. Rudabá- nyán 1894-ben szül., 1910-ben Miskolcon Balkovics Pálnál szab. fel. Mint segéd Egerben dolgozott a világháború kitöréséig, amikor is bevonult és 3 évet az orosz, olasz, román és szerb fronton töltött a tűzvonalban. 1929-ben nőül vete Balkovics Ilonkát, ugyanakkor Egerben önállósította magát, de már 1920-ban áttette műhelyét Miskolcra, ahol szorgalmas munkája folytán egy házat szerzett. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése Van. Cservinszky Ferenc polgári- és egyenruha szabó m., Horthy Miklós tér 7. Békésen 1872-ben szül., 1889-ben szab. fel. Erdély városaiban és Komáromban s Egerben fejtette ki segédi működését, 1900-ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Csik Ferenc cipészmester, Jókai u. 2. Miskolcon 1904-ben szül., 1922-ben szab. fel. Budapesten több cégnél töltötte segédi idejét. 1930-ban alapította önálló műhelyét, melyben 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Az 1927. évi bőripari kiállításon elismerő oklevél kitüntetést nyert. 1923-ban nőül vette Kiss Erzsébetet, kitől Ferenc és Miklós gyermekei születtek. Csonka József bádogosmester, Jókai u. 41. Miskolcon 1895-ben szül., Fiumében 1911-ben szab. fel. Fiúméban és Debre* cenben gyarapította szaktudását. Műhelye 1919-ben alapíttatott, 1922—1930-ig társas üzletként folytatta, 1930 óta újra egyedüli tulajdonosa. Számos templom, iskola és más középület szakmunkáit végezte. A szakoszt. vál. atgja. Az olasz fronton harcolt s ott sebesülten fogságba került. Nagy ez., kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Tűzoltósági csővezető. ifj. Csorba József cipészmester, Mátyás király u. 64. Harsányban 1903-ban szül., Miskolcon 1921-ben szab. fel. Miskolcon több cégnél volt segéd, majd 1930-ban önállósította magát. Rendelésre dolgozik. Darab Ferenc szabó m., Szentpéteri kapu 30. Miskolcon 1887-ben szül., 1902- ben atyjánál, néhai Darab Jánosnál szab. fel. Debrecenben és Tiszafüreden gyakorolt mint segéd. 1919-ben nyitotta meg önálló műhelyét. A tanoncvizsg. biz. elnöke, a Kisip. és Kiskeresk. Egy. vál. tagja. 1912-ben résztvett a boszniai ok- kupációban, majd 1914-ben a világháborúban. Két br. v. é., K. cs.-k. és szóig, érd. ker.-je van. Demeter Testvérek lakatosárú- és redőnygyára. A vállalatot, mely Miskolc ipari életének egyik büszkesége, 1905-ben alapította D. Dezső, akihez László testvére 1906-ban betársult, A Borsodmegyei Tkptár, a Miskolci Hitelintézet, a Zenepalota, városi bérházak szakmunkái az ő szakavatottságukat és legteljesebb megbízhatóságukat dicsérik. A cég gyártmányainak kiválóságát arany éremmel tüntették ki. László igazgatója a Miskolci Iparoskörnek, tvh. biz. tag, tanoncisk. L b. tag, Dezső alelnöke az ipt.-nek, tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Deutsch Árpád úri szabó m., Horthy Miklós tér 9. Diósgyőrött 1906-ban szül., 1922-ben Miskolcon szab. fel. Több városban gyakorolta segédként iparát, 1931 év elején pedig önálló műhelyt nyitott. A Miskolci MTE vez. tagja. Neje: Braun Ilona. Ducsay András kádármester, Nagy Avas, Középsor 587. Nagyidán szül. 1887- ben, Kassán 1904-ben szab. fel. Miskolc, Rozsnyó, Kassa, Tokaj, Mád, Sajószent- péter, Debrecen, Nyíregyháza, Szikszó voltak segédi állomáshelyei. Önálló 1917- ben lett. 1923-ban nőül vette Gyúró Borbálát. Enyedi János úri szabó m., Kún József u. 35. Békésgyulán 1892-ben szül., 1910- ben szab. fel. Szakmája tudását mint segéd Budapesten, Sopronban, Szegeden és Miskolcon fejlesztette. 1927-ben önállósította magát. A világháború orosz, szerb, román és olasz frontján küzdött. Neje:
