A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
169 Miskolcon töltötte segédi éveit. 1930-ban nyitotta meg műhelyét. A világháborúban sógora hősi halált halt. Ács Károly virág- és tájkertész, Zsol- cay kapu 9 és gr. Apponyi Albert u. 56. Szül. 1881-ben, műkertészeti oklevelét 1897-ben kapta. Tanulmányúton volt külföldön. Kertészeti telepét 1926-ban létesítette. Terményeit Miskolc és környékén hozza forgalomba. Kis tájkertészetek létesítésével, tervezésével és kivitelezésével is foglalkozik. Az orosz harctéren küzdött. Ádám Árpád elektrotechnikus, mechanikai vállalat tulajdonos. Miskolcon 1898- ban szül., 1915-ben szab. fel. Budapest, Wien, Csehország több városa voltak segédi állomáshelyei. 1921-ben alapította vállalatát, melyben az összes szakmabeli munkákat 1 segéd közreműködésével végzi. A világháborúban megsebesült. Kis ez., két br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Hirman Borbála. Balhovics Jenő kerékgyártó m., Zsolcay kapu 37. Miskolcon 1883-ban szül., u. ott 1908-ban szab. fel. Mint segéd Kassán dolgozott. 1909-ben lett önálló mester. Megrendelésre és raktárra dolgozik. Az olasz és román fronton harcolt, olasz fogságba esett. Neje: Szabó Lidia. Családja régi kerékgyártó család, az üzletet mintegy 120 év előtt atyjának nagybátyja alapította. Balogh Mátyás úri- és női cipész m., Medgyesalja 63. Tibolddarócon 1884-ben szül., Miskolcon 1902-ben szab. fel. A diósgyőri vasgyárban és Miskolcon gyarapította szaktudását. 1907-ben önállósította magát. A világháborúban orosz fogságot szenvedett. 1923-ban nőül vette Nyisztor Annát. Baracza Lajos hentes- és mészáros m., Szirma u. 2. Miskolcon 1874-ben szül., 1891-ben szab. fel. Mint segéd Wien, Budapest, Miskolc jobb műhelyeiben folytatott gyakorlatot. 1898-ban nyitotta meg üzletét, melyben kiváló árut tart. Az orosz és olasz fronton harcolt. Utóbbiban fogságba esett, innen azonban megszökött. K. cs.-k.-je van. ifj. Bartus Ferenc épület- és bútorasztalosmester, Géza u. 21. Miskolcon 1896- ban szül., 1911-ben szab. Édes atyjától 1927-ben vette át az 1891-ben alapított jelenlegi műhelyét, melyben a szakmába vágó összes munkákat végzi. A világháborúban az orosz, román fronton harcolt, kétszer megsebesült. Nagy ez., kis ez., br. vit. érme és K. cs.-k.-je van. Neje: Thu- róczy Zsófia. Bányai Imre sütőmester, Toronyalja u. 49. Telefon: 13-36. Mádon 1899-ben szül., Ungáron 1915-ben lett segéd. Miskolcon segédeskedett. 1928-ban alapította mai üzletét. Műhelye modernül van berendezve. A szakoszt. vál. tagja. A román, olasz fronton harcolt. Neje: Csikós Mária, aki résztvesz az üzlet vezetésében. Blázsin Mihály úri szabó m., Széchenyi u. 38. Törökkanizsán 1876-ban szül., 1890- ben Ókanizsán szab. fel. Szeged, Budapest, Szabadka, Wien, Zimony és Münchenben volt segéd idejében, majd a párisi kiállításra állami költségen lett ki- küldve. 1918-ban lett önálló. Szalonjából elsőrendű munka kerül ki. 10 segédet foglalkoztat. Az Iparegyesület ezüst érmével, 1924. évi állami arany éremmel, a párisi világkiállításon arany éremmel van kitüntetve. Ipt. elölj, tag, a mester- és tanoncvizsg. biz. tagja, a szakoszt. vál. ta^-ía. Résztvett a világháborúban. István fia Párisban szabász, Mihály fia Wienben szabászati akadémiát végzett és atyjánál dolgozik. Bencze János úri- és női cipészmester, Gyöngyvirág u. 66. Királykúton 1904-ben szül., 1921-ben szab. fel. Budapest és Miskolc nagyobb műhelyeiben volt segéd. Felszabadulásokar dicsérő oklevéllel tüntették ki. 1930-ban létesítette műhelyét, melyben rendelésre készít munkákat és javításokat. 1924-ben nőül vette Sze- geczky Máriát. Id. Bende Gábor mészáros- és hentes m.. Tetemvár 1. Miskolcon 1878-ban szül., 1894-ben atyjánál, aki céhmester volt, szab. fel. Békéscsaba, Budapest, Arad, Szeged, Kecskemét, Orosháza, Nagyvárad, Brassó, Kolozsvár voltak segédi állomásai. 1900-ban lett önálló. Elsőrendű csemegeárukat tart. Üzletét ma fia Gábor .vezeti, aki atyjánál tanult ki. Berta Magó István egyenruha- és polgári szabó, Hunyady u. 5. Zentán 1864- ben szül., 1880-ban szab. fel. Arad, Temesvár, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Tor- da, Kolozsvár, Sopron, Wien, Budapest műhelyeiben dolgozott mint segéd, 1894- ben Budapesten lett önálló, 1930-ban tette át műhelyét Miskolcra, ahol 5—6 segéddel dolgozik. 1909-ben Budapesten dicsérő oklevéllel tüntették ki. Résztvett a világháborúban. Neje: Gaál Erzsébet. Blumberger Ignác épület- és bútorasztalos m., Jókai u. 39. Telefon 114. Alsó- zsolcán 1880-ban szül., 1894-ben Budapesten szab. fel. Itt, valamint Ausztriában és Németországban fejlesztette szaktudását. 1908 óta önálló. Az ipt. elölj.
