A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

167 önállóan az ipart.. Géperejű üzeme van. Résztvett a világháborúban, 24 autónak volt a parancsnoka. Juhász József kovács m. Márton-u. 53. Jászkiséren 1883-ban szül., u. ott 1899- ben szab. Segéd Budapesten, Kecskemé: ten, Nagybecskereken, Jászkiséren volt. 1910-ben saját házában alapította műhe­lyét. Gazdaságok részére dolgozik. Egy segédet tart. Okleveles patkoló m. Há­ború alatt a haditengerészetnél szolgált. Neje Gulyás Erzsébet. Kada Mátyás kovács m. Br. Barkóczy- u. Szül. 1896, szab. 1914 Mezőkövesd. Felszabadulása után hadbavonult. A szerb és román fronton harcolt. Kit.: kis ezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. Leszerelése után Egerben és Sajókazán dolgozott. 1931-ben létesítette műhelyét. Gazdaságok részére dolgozik. Neje Narcis Borbála. Kopacz Gyula férfi szabó m. Peczesor 4. (saját ház). 1893-ban szül., 1907-ben szab. Marosvásárhely, Kolozsvár, Buda­pest, Eger és Szászrégen mestereinek keze alatt fejlesztette szaktudását. 1918- ban önállósította magát. Polgári és egyenruhákat készít a középosztály szá­mára. Egy segédje van. Az Önk. Tűzoltó Egy. szakaszparanesnoka. Felszabadulá­sakor dicsérő oklevelet és jutalmat ka­Guba József pott. A szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. Neje Sindellár Erzsébet. Nagy Ferenc csizmadia m. Gergely-u. 12. (saját ház). Tarnamérán 1884-ben szül., Gyöngyösön 1900-ban szab. Gyön­gyös, Eger, Budapest és Czegléd voltak segédéveinek állomáshelyei. Önálló 1908- ban lett. Egy segédet és egy tanulót tart. Résztvett a világháborúban. Neje Somo­gyi Julianna. Pethó' József kovács és patkoló m. Má­tyás kir.-u. 34 (saját ház). Szül 1909, szab. 1925 Mezőkövesd. Debreczenben, Békéscsabán, Mezőberényben és Túrkevén gyakorolta a szakmát. Miskolcon lópat- koló tanfolyamot végzett. 1928 óta űzi önállóan iparát. Egy segédje van. Neje Antal Eszter. Sereg Ferenc lakatos m., Fekete L. ucca 11. Trauzik János kötélgyártó m. Fő-u. 1889-ben szül., 1907-ben Egerben szab. A fővárosban és az ország nagyobb váro­saiban volt segéd, majd hosszabb külföldi tanulmányútra ment. 1910-ben önállósí­totta magát. Specialista a drótkötél és a dróthálók készítésében. Ma 2 segéddel dolgozik, régebben 15 segédet tartott. Végigküzdötte a világháborút. Neje Ipi Irma. Kopacz Gyula Bárány Mihály asztalos m. Ernődön 1874-ben szül. 1888-ban szab. Szaktudá­sát Budapest, Miskolc, Kecskemét, Nagy­kőrös jobb mestereinél fejlesztette. A Máv-nál 19 évig teljesített szolgálatot. 1925-ben önállósította magát. Czingler Imre cipészmester, Ládházán szül. 1905-ben, Miskolcon 1922-ben szab. fel. Több mesternél gyarapította szak­tudását. 1925-ben nyitotta meg önálló műhelyét s azt 1 segéddel és 1 tanonccal vezeti. Neje Bárczi Ilona. Erdei Albert borbély mester Debreczen­ben 1882-ben szül., 1895-ben szab., fel. Szaktudását Budapest, Wien, Fiume, Ab­bázia jobb műhelyeiben fejlesztette. 1905 ben Nagyváradon lett önálló. Mai üzlete 1920 óta áll fenn. Az orosz és olasz fron­ton harcolt mint szanitész őrmester, utóbbin fogságba esett. Hódi Barna cipészmester szül. 1885-ben Miskolcon, 1900-ban szab. fel. Kassa, Debreezen, Nyíregyháza voltak segédi állomáshelyei. 1910 óta önálló, helyben 1913 óta van műhelye. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolva egy­szer megsebesült. Komjáti Gyula asztalos m. Mezőnyéken MEZŐNYÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom