A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

ERDŐTELEK.

Csapó Béla cipész m., 206. szám. Tisza- palkonyán 1908-ban szül., Mezőnyéklád- házán 1924-ben szab. Szabadulási helyén, Dévaványán és Tiszapalkonyán működött mint segéd. 1929-ben nőül vette Gyarmati Máriát, akivel egy házat kapott. 1930-ban önállósította magát.

Ficsor Gábor asztalos m., Újsor 332. Szül. 1903-ban Erdőtelek, szab. 1920-ban Érsekvadkert. A Mávnál Budapesten és Füzesabonyban dolgozott 1926-ig, mikor is megalapította önálló műhelyét. Ügy az épület, mint a bútorasztalosságot folytatja. Neje: Bakos Julianna.

Heidinger Ferenc cipész m., 378. szám (saját ház). Szül. 1886-ban, szab. 1903- ban Sárbogárd. 7 éven át Budapesten praktizált. 1914-ben önállósította magát, de röviddel azután hadbavonult. Az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: br. v. é.. K. cs.-k. és seb. é. Leszerelése óta folytatja iparát. Neje: Török Mária.

Kocsis János kádár m. (saját ház). Erdőteleken 1900-ban szül., Aldebrőn 1923-ban szab. 1927-ben lett mester. Hordó, kád, dézsa és vederkészítéssel foglalkozik. 1918-ban vette nőül Daru Máriát.

Kó'szeghy Sándor mészáros m. Fő üzlet: Piac tér, fiók üzlet: Népház u 1891- ben szül., a kerékgyártó ipart tanulta,

1908-ban szab., majd a hentes és mészáros szakmában nyert képesítést. Segéd Győrött volt. Pápán 1911-ben önállósította magát, mai székét 1922-ben alapította. Ipt. elölj, tag és ipt. megbízott. Katonai szolgálata közben érte a háború kitörése, az orosz fronton 1915- ben fogságba esett, 1920-ban tért haza. Neje: Nagy Lujza.

Kriston László asztalos m., Uj sor 408. Lasszon 1906-ban szül., Egerben 1920-ban szab. fel. Majd egy évtizeden keresztül dolgozott Eger, Miskolc és Füzesabony mestereinél. 1929-ben alapította erdőteleki műhelyét, ahol az épület- és bútorasztalosságot kultiválja. Neje: Fábián Erzsébet.

Muzamel Miklós asztalos m., 300. sz. (saját ház). Szül. 1903-ban, szab. 1921- ben Jászapáti. Édesatyja volt tanítómestere, nála is praktizált. 1929-ben lett mester. Műhelyében öccsén kívül egy tanuló dolgozik. Neje: Kovács Mária.

Meliorisz László kocsigyártó m. 74. sz. Rudabányán 1904-ben szül., Hevesen 1923-ban szab. Miskolcon, Budapesten, Hevesen és gazdaságokban dolgozott.

1929-ben alapította- műhelyét. A szakmába vágó összes munkákat vállalja és nagy szakértelemmel végzi.

Podzimek Lajos malomiul, (saját ház). Szül. 1883-ban, szab. 1900-ban Erdőtelek. A lakatos és gépész szakmát tanulta. Budapesten és Grácban praktizált. Malmát

1908-ban alapította. 45 HP-s gőzerejű üzemében 3 alkalmazottal dolgozik. A Hitelszöv., „OKH” felügy. biz. tagja. Vé- gigküzdötte a világháborút. Neje: Németh Erzsébet.

Pusoma János kőműves m., 406. szám (saját ház). Erdőteleken 1874-ben szül., u. ott atyjánál szab. A fővárosban volt segéd. Vállalata 1910 óta áll fenn, atyja alapította. 1929 óta temetk. vállalata is van. Köz- és magánépületek tervezése és felépítése fűződik nevéhez. A Polg. Olv. Kör alelnöke. Az orosz harctéren sebesülve hadifogságba esett. Neje Gyarmati Mária.

Sági László épületasztalos m., Erdőkürt 475. szám. 1904-ben szül. Erdőteleken, itt is tanulta iparát, 1926-ban szab. fel. Budapesten és Salgótarjánban praktizált. 1929-ben alapította meg műhelyét Erdőkürtön, ahol épület- és bútorasztalosságot folytat.

Tűzkő József úri szabó m. Szül. 1900- ban Jászárokszállás, u. ott 16 éves korában szab. Szabadulási helyén, Budapesten és Gyöngyösön jó mestereknél fejlesztette szaktudását. 1926-ban önállósította magát. Vevőköre a középosztályból adódik.

Várkonyi András kovács m., Posta u. (saját ház). Hevesen 1862-ben szül., Jász- árokszálláson 1880-ban szab. Egy évtizeden keresztül dolgozott Debrecen, Vértes, Nagyvárad, Szerencs, Érmihályfalva, Karcag, Eger és Budapest műhelyeiben.

1890-ben önállósította magát. Nőül vette Madár Annát. Ipartestületi előljárósági tag, ipt. megbízott. Fiával Istvánnal együtt dolgozik, aki résztvett a világháborúban és most önálló szikvízgyártó Erdőteleken.