A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
136 dicsérő oklevelet nyert. Neje: Kovács Mária. Liktor Lajos cipész m., Dobó tér 5. 1893-ban szül., Egerben 1910-ben szab. fel. Miskolc, Debrecen, Budapest és Budafok jeles mesterei mellett töltötte segédéveit. Saját erejéből alapította 1919- ben Egerben üzemét. Mint iparos is a legjobbak közé tartozik. A legjobb közönséget számítja rendelői közé. Mint a szakosztály pénztárosa vesz részt az ipari életben. A világháborúban az orosz és olasz harctéren küzdött. Kit.: K. cs.-k. Neje: Mohrár Rozália. Lukács Ignác cipész m,, Koháry u. 32. 1884-ben Egerben szül., u. ott 1901-ben szab. fel. Húsz esztendőt töltött el mint segéd az ország különböző városaiban és 1921-ben Egerben lett önálló. Kizárólag mérték utáni rendelésre dolgozik, szolid, jó munkájáért megbecsülik. Számos egyesület tagja és általában nagy hozzáértéssel vesz részt az ipari mozgalmakban. Résztvett a világháborúban. 1914-ben sebesülten orosz fogságba került, honnan 1921-ben tért haza. Neje: Gerzsovits Anna. Lusztig Dezső kárpitos és díszítő, Dobó u. 5. 1888-ban Egerben szül., 1901-ben u. itt szab. fel. Felszabadulása után Budapest, Bécs, Berlin nagyobb üzemeiben képezte magát. 1921-ben Egerben lett önálló. Speciális modern ülőbútor készítő és díszítő. Tudásával a szakmában elismert nevet vívott ki magának. A világháborúban az orosz és olasz harctéren küzdött. Az olasz fronton fogságba esett. Madarasy Bertalan cipész m., Uszoda u. 1. 1889-ben Egerben szül., u. o. 1906- ban szab. fel. Budapest, Eger, Debrecen jobb műhelyeiben szerezte tudását. 1918 óta önálló. Mérték után készült férfi és női cipői a mester kiváló tudását dicsérik. A szakosztály v. tagja és több más egyesületben fejt ki munkálkodást. Végig- küzdötte a világháborút az orosz, román és olasz frontokon. Légnyomás érte kétszer. Neje: Dorkó Teréz. Marinov György sütőmester, Almagyar u. 17. 1904-ben szül., 1924-ben Miskolcon szab. fel. Mint segéd Miskolcon, Budapesten és Egerben dolgozott. 1927-ben Budapesten, majd 1929-ben helyben lett önálló mester. Neje: Bocsev Jordana. Mácsay Sándor cipész m., Zvorényi u. 61. Kálón 1892-ben szül., 1908-ban Egerben szab. fel. Saját erejéből 1921-ben lett önálló. Kizárólag mérték szerinti rendelésre dolgozik, jó munkát végez. Tagja a tanonevizsg. bizottságnak és számos más egyesületnek. Végigküzdötte a világháborút, olasz fogságot szenvedett. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Feikl Etel. Menczel Lajos cipész m., Koszorú u. 3. Egerben 1889-ben szül., u. ott 1905-ben szab. fel. Helyben töltötte el segédéveit. Önálló 1919 óta. Piaci áru készül műhelyében gondos kivitelben. Résztvett a világháborúban. Minden idejét a munkának szenteli. Neje: Juhász Anna. Merczel József épületlakatos és vízvezeték szerelő m., Zalár u. 7. Egerben 1900-ban szül., u. ott 1915-ben szab. fel. Budapest, Eger jobb üzemeiben szerezte tudását. 1921-ben lett saját erejéből önálló. Minden a szakmába vágó munkát a legnagyobb hozzáértéssel végez. 1918-ban fogságba került, onnan visszatérve, a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Dudics Gizella. Mezey Ferenc bútorasztalos m., Széchenyi u. 23. 1886-ban Mezőkövesden szül., 1903-ban Egerben szab. fel. Mint segéd Budapest, Pozsony, Bécs, Berlin, Hamburg, Salzburg, München nagyobb üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1921- ben lett önálló. Több templom, köz- és magánépület asztalos munkáit végezte el a legnagyobb megelégedésre. Egyike a szakma legképzettebb iparosainak. A világháborúban a szerb, orosz és' olasz harctéren küzdött. Utóbbin légnyomást kapott. Mezei László magyar szabómester, Bethlen u. 4. 1878-ban szül. Egerben, u. i. 1894-ben szab. fel. Szakmafejlesztés céljából Nagyvárad, Debrecen, Miskolc, Karcag és több nagyobb városban dolgozott, majd 1902-ben önálló lett. 30 éves fennállása alatt kiváló munkájáért elismert nevet vívott ki magának. A magyar szabóiparos szakosztály elnöke. 1923 óta a tanonevizsg. biz. elnöke. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Minarovics Gyula kőfaragó és szobrász m., Sertekapu 2*2. Egerben 1905-ben szül., u. ott 1923-ban szab. fel. Szeged, Hmvá- sárhely, Budapest nagyobb üzemeiben dolgozott. Önálló 1928 óta. Készít sírkő, szobrász, épületmunkát, vallásos szobrokat. Nevezetesebb munkái: Egri minorita templom épülete, érseki rezidencia, megyei laktanya stb. Két segéddel dolgozik. Neje: Székely Ilona. Mikola Ferenc cipész m., Kertész u. 34. Székelypetőfalván 1884-ben szül., Nagyszebenben 1900-ban szab. fel. Kézdi- vásárhely, Eger jobb mestereinél tanulta
