A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
134 1885-ben lett segéd. Szaktudását Gyöngyös, Eger, Miskolc, Sárospatak és Pécs városokban fejlesztette. 38 éve önálló iparos, aki a legjobbak közé küzdötte fel magát. Résztvett a világháborúban. Kameniczky Dezső bútorasztalos m., Széchenyi u. 55. 1897-ben Budapesten szül., 1913-ban Újpesten szab. fel. Mint segéd Újpesten és külföldön képezte magát. 1924-ben Egerben lett önálló. Speciális műbútorasztalos. Keze alól szép és ízléses munka kerül ki. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. érem. Neje: Alexovits Petronella. Kertész István cipész m., Koháry u. 46. Füzesgyarmaton 1889-ben szül., Mezőbe- rényben 1907-ben szab. fel. Dolgozott Budapesten és Debrecenben, majd 1919- ben lett önálló. Rendelésre dolgozik jobb közönség számára. Végigküzdötte a világháborút, az orosz harctéren súlyosan sebesült és mint 50%-os rokkant szerelt le. Neje: Báthory Margit mint cipőfelsőrész készítő a legjobb munkások közé tartozik. Kienle György szobrász, Deák F. u. 43. Mágocson 1896-ban szül., Mohácson elvégezve középiskoláit, az orsz. iparművészeti főiskola szobrászati szakát 1914-ben absolválva, iparművészeti oklevelet nyert. Budapesten a Král Gyula cégnél és a Magyar Kőipari rt.-nál fejlesztette szaktudását. 1927-ben lett önálló. A szakma elitjei közé tartozik. Üzeme motorikus erőre van berendezve. Az Iparoskor szám- vizsgálója. Az olasz fronton fogságba került. Hadnagy volt. Kiss János szabó m., Bartalkovics u. 8. Karácsondon 1861-ben szül., Abasáron 1888-ban szab. fel. Kassa, Berlin, Temesvár, Eger legjobb műhelyeiben dolgozott és a speciális papi szabóságot is kitanulta. Egerben 1890-ben önállósította magát. 41 esztendeje, hogy a szakmában dolgozik és úgy polgári, mint papi ruhák készítésében mindig elsőrangút produkált. A háború előtt nyitott üzlete, nagy ruharaktára volt, 16 segéddel dolgozott. Neje: Bogács Hermina. Kiss József cipész m., Cifra kapu 3. Egerben 1897-ben szül., u. ott kezdette meg iparát 1925-ben, miután előbb Miskolcon mesteri szakvizsgát tett. Fülekről menekült, ahol Máv. alkalmazott volt. Kifogástalan szolid munkájával jó nevet szerzett. A 6-os huszároknál teljesített harctéri szolgálatot az orosz fronton és mint altiszt szerelt le. Neje: Szabó Rozália. Kiss Sándor cipőfelsőrészkészítő, Kaszinó u. 5. Egerben 1894-ben szül., u. ott 1909-ben szab. fel. Segédidejét Debrecenben és Budapesten töltötte. Egerben 1919-ben lett önálló. A szakmában, mint annak kiemelkedő reprezentánsa ismert nemcsak Budapesten, de az ország egész területén. 1926-ban a II. kézműipari kiállításon Budapesten ezüst éremmel és díszoklevéllel, 1928-ban a Ill-ik kézműipari kiállításon Budapesten ugyancsak az ezüst éremmel és díszoklevéllel, míg 1929-ben Szolnokon a Tiszavidéki Mező- gazdasági Kamara kiállításán a nagy aranyéremmel és díszoklevéllel lett kiválóan szép és precíz munkájáért kitüntetve. A tanoncvizsg. bizottság és számos más egyesület tagja. A román és orosz harctereken küzdötte végig a háborút. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Klein Dezső bádogosmester, Szarvas tér. Miskolcon 1882-ben szül., u. ott 1899- ben szab. fel. Segédéveit Miskolc, Kassa, Budapest, Eperjes nagyobb műhelyeiben töltötte és 1909-ben lett önálló. Nevéhez fűződik a versenyuszoda, Preszler műszaki tanácsos, a szeszgyár bádogos munkálatainak végzése. Volt az elöljáróság tagja, 15 éven át önkéntes tűzoltó. 1914—18-ig küzdött különböző harctereken. Hősies magatartásáért kitüntetve: nagy ez., kis ez. vit. éremmel, K. cs.-k. és seb. éremmel. Kétszer sebesült. Ignác fia nála tanulta a mesterséget és műhelyében dolgozik. özv. Kodolányi Dezsőné könyvkötészete Jókai u. 8. Üzletvezető: Kakuk Lajos. Felsőtárkányban 1895-ben szül., Egerben 1913-ban szab. fel. Budapesten és Egerben képezte tovább magát, majd 1929-ben átvette özv. Kodolányiné könyvkötészetének vezetését. Szolid, ízléses, szép munkája révén mindenhonnan szívesen keresik fel. Kovács Dániel úri szabósága, Jókai u. Csókfalván 1886-ban szül., Egerben 1902- ben szab. fel. Eger, Miskolc, Kolozsvár, Marosvásárhely jeles mesterei mellett tanulta szakmáját. 1913-ban lett önálló. Kizárólag rendelésre dolgozik a jobb közönség számára. Elismert nevet szerzett pontos, ízléses, szép munkájáért. Számos helyi egyesület tagja és az ipari élet számottevő tényezője. Végigharcolta a világháborút, kétszer sebesült. 25 hónapig orosz fogságban szenvedett. Neje: Tóth Julianna. Kovács István cipész m., Gimnázium u. 5. Besenyődteleken 1903-ban szül., Eger
