A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

125 Kaszima Vilmos férfiszabó m., Rév u. 23. Budapesten 1896-ban szül., Foton 1913-ban szab. A világháborúban kétszer sebesült meg, 25%-os hadirokkant. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Leszerelése után Budapesten előkelő belvárosi szalo­nokban praktizált. 1922 óta űzi önállóan az ipart. 1924-ben a technológián szabá- szati oklevelet nyert. Az ipt. ellenőre, az Ip. Kör v. jegyzője, az ipari társa­dalmi élet számottevő tényezője. Mogyorósi Ferenc úri szabó m., Kis- templom u. 1/a. (saját ház). Dunakeszin 1889-ben szül., ott is tanulta az ipart, 1908-ban szab. fel. A fővárosban Blum Sándornál fejlesztette szaktudását. 1914- 18-ig volt a világháborúban, hősi maga­tartásával a nagy ez., kis ez. és br. v. ér­meket, továbbá a K. cs.-k.-t és a seb. é.-t érdemelte ki. 1921-ben alapította meg műhelyét Az Ip. Kör vál. tagja, az Önk. Tűzoltó Egy. őrparancsnoka, az ASC vál. tagja stb. Muka István oki. építő m., épít. váll. Banktelep. szül. 1898-ban, szab. 1913-ban Dunakeszi. Budapesten Kenyéri, Stern és Dávid mestereknél praktizált. Részt- vett a világháborúban, kit.: kis ez és br. v. é., K. cs.-k. 1927-ben önállósította ma­gát. Alagon egy év alatt 10 házat terve­zett és épített fel ízléses és kitűnő kivi­telben. Neje: Harangozó Franciska. Sztrucska József szíjgyártó és nyerges m., Vasút u. 25. Nagyharsányon 1883-ban szül., Nyitrán 1901-ben szab. Budapest, Temesvár. Győr és Újpest mestereinek keze alatt volt segéd. 1919-ben alapította műhelyét. Angol nyereg és sportszerszán“, készítésben speciálista. A ,,D. Gilbert and Son” cég angol nyeregáru egyedüli ma gyarországi képviselője. 1929-ben a Falu Szöv. arany éremmel és oklevéllel tün­tette ki. Neje: Bolton Kornélia. Szaiay Pál oki. kőműves m. épít. váll. Templom-u. 109. (saját ház) 1896-ban sz, 1915-ben szab. 1916-tól kezdve végigküz- dötte a háborút, kit.: 2 kis ezüst és bronz vit. é., k. cs. k. és seb. é. Leszerelése után két évig mint segéd, 3 évig mint munka­vezető dolgozott Budapesten. 1925-ben önállósította magát. 4 év alatt 100 házat és villát épített Alagon, Dunakeszin, Fo­ton, Gödön és Rákospalotán. Átlag 30-60 emberrel dolgozik. A Falu Szöv. díszok­levéllel tüntette ki. Ip. Köri vál. tag, közs. képv., stb. Neje Holovits Erzsébet. Tóth Zoltán Gyula sütő m. Községház- tér 6. (saját ház) Nagykanizsán 1867-ben szül., Szombathelyen 1884-ben szab. Elő­kelő fővárosi sütőüzemekben praktizált, évekig előmunkás volt. Sütödéjét 1910- ben alapította. Géperejű üzemében 2 se­gédet és 3 tanulót alkalmaz. Vezetésre predesztinált egyéniség, erre hivatottsá- gát iparostársai is felismerték és 1928- ban elnökükké emelték. Érdeme az ipar- testületi élet erős fellendülése. A Közs. képv. test. tagja, Iskolaszéki tag, a Tűz­oltó Egyesület ellenőre, a Hangya Szöv. felügy biz. tagja, stb. stb. 1929-ben arany éremmel tüntették ki. Neje Benczina Te­rézia. Heinisch Ferenc Heinisch Richárd Heinisch Gyula Mogyorósi Ferenc Tóth Zoltán Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom