A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

115 Magyar és angol szabóságot folytat. Az olasz harctéren hadifogságba esett, 1920- ban tért haza. Kit.: br. vit. é. és K. cs.-k. Neje: Horváth Viktória. Vas Bálint, papucsos m., Andrássy u. 42 (saját ház). Hódmezővásárhelyen 1879-ben szül., u. ott 1896-ban szab. Se­géd szabadulási helyén, Szentesen, Szege­den és Csongrádon volt, ahol véglegesen megtelepedett és 1902-ben önállósította magát. Hazai és amerikai piacra dolgo­zik. Volt ipt. alelnök. Ma törvh. biz. tag. Résztvett a világháborúban, megsebesült. Neje: Parócsay Matild. özv. Váry Péterné szül. Bozó Rozália, Lapát u. 2 (saját ház). A cipészműhelyt néhai férjének atyja 1870-ben alapította. 1906—1924-ig férje vezette, aki a város tekintélyes iparosa volt. Végigküzdötte a világháborút. 1924-ben hunyt el. Albert fia 1925-ben szabadult fel, azóta ő vezeti a vállalatot, ahol egy segéd és tanuló -dolgozik. A cipészipar a családban tra­díció. Vigh István, az „Egyesült Magyar Malomipari Rt.” főmolnára, Kossuth F. u. 62. Igaion 1903-ban szül. Polgári isk., malomipari szakisk. képesítést 1919-ben nyert. A Pilisi Hengermalomnál, a Cson­grádi Kereszténymalom és a Viktória malomnál, a szegedi Back malomnál és a kalocsai Margit hengermalomnál stb. mű­ködött. Mai állását 1928 óta tölti be. Ősei is mind molnárok voltak. Viglási János csizmadia és cipész m., Kossuth F. u. 49 (saját ház). Csongrá­don 1888-ban szül., édesatyjánál 1905-ben szab. Segéd Csongrádon volt. Szabászati és szakrajztanfolyamot végzett. 1914-ben önállósította magát. Egy segéddel és ta­nulóval raktárra és rendelésre dolgozik. Przemyslnél orosz hadifogságba esett, ahol 6V2 évig szenvedett. Az ipt. munka­bíráló biz. alelnöke és a szakoszt. ellen­őre volt 6 évig. Neje: Illés Julianna. Vincze János cipész és felsőrészkészítő m., a bőripari szakosztály elnöke, Szent- háromság tér 6/b (saját ház). Csongrá­don 1897-ben szül. és 1914-ben szab. fel. Segédi gyakorlatát Temesvár, Szeged, Monor stb. végezte, majd 1915—1917-ig katonai szolgálatot teljesített, 50 % -os rokkant. 1919-ben alapította üzemét, me­lyet a város egyik legnívósabb és minden igényt kielégítő munkát termelő üzemmé fejlesztett. Mindennemű lábbelit, divat­cipőt, felsőrészt, hó- és sárcipő javítást készít 8 segéd és 2 tanonc foglalkoztatá­sával. Tanonc korában már kitűnt tudá­sával és oklevéli, majd mester korában a „Magyar hét”-ben kifejtett eredményes közreműködéséért ezüst plakett kitün­tetést kapott. Az ipt. vezetőségében 6 év óta számvizsgáló, 1927 óta a szakoszt. elnöke. Tanoncisk. felügy. biz. tagja és a Cs. Ip. Sport Klub vál. tagja. 1919-ben vette nőül Váry Máriát. Vincze József cipész m., István u. 5., műhely gr. Széchenyi u. 12. Csongrádon 1893-ban szül. és 1910-ben szab. Orosházi és csongrádi jeles mesterek keze alatt volt segéd. 1915—18-ig az orosz és román frontokon harcolt, megsebesült. Leszere­lése után önállósította magát. Mint sza­bászati és szakrajztanfolyamot végzett nagy szakértelemmel bíró mester a mes­ter és tanoncvizsg. biz. munkabíráló mes­tere. Neje: Pitrik Erzsébet. Almási Bálint Benkő János Bállá András Besze Jenő Batka Ferenc Blázsik János 8v*

Next

/
Oldalképek
Tartalom