A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

110 aranyérem jutalmazta tudását. A szak­oszt. jegyzője és pénztárosa. Lantos Lajos férfiszabó m., a „Hajdú ■és Lantos” cég beltagja. Lakás: Ber­csényi u. 20, műhely: Zsinór u. 64. Cson- grádon 1904-ben szül., u. ott 1922-ben szab. Szentesi, csongrádi és kecskeméti mestereknél dolgozott mint segéd. 1929- ben társas alapon önállósította magát. Tanonc korában oklevél, ma pedig ren­delői dicsérik munkáit. Lekrinczky Rókus szabó m., Iskola u. 13. Szül. 1878-ban, szab. 1896-ban Cson- grádon. Szeged és Csongrád nagyobb cé­geinél praktizált. 1910-ben alapította mű­helyét. Jó munkát végez. Résztvett a vi­lágháborúban. Neje: Szőke Julianna. Lengyei Mihály bognár és kocsigyártó m., Hunyadi tér 10. Jánoshalmán 1886- ban szül., Kiskunhalason 1904-ben szab. 7 évig volt segéd. 1911-ben önállósította magát. Csongrádi műhelyét 1922-ben alapította. Az Áll. téli gazdasági iskola szakoktatója, v. ipt. elölj, tag és tanonc- vizsg. biz. tag. A Csongrádi Dalárda ház­nagya. A szerb és orosz fronton harcolt, súlyos sebet kapott. A nagy ez. vit. é. tulajdonosa. Neje: Sebők Viktória. Leopold Sándor lakatos m., Vásár u. 1 (saját ház). Szül. 1871-ben Kisszécsény, szab. 1886-ban Budapest. Berlin, Drezda, Wien, Prága, Budapest és Szászrégen műhelyeiben mint segéd, csoportvezető és művezető működött. Losoncon 1898- ban önállósította magát. Műhelyét 1900- ban Budapestre helyezte át, ahol a királyi várban is dolgozott, végül 1920-ban Cson- grádon telepedett meg. Több oklevél és aranyérem dicséri tudását. Neje: Várady Mária. Lesti András hentes m. és juhvágó, Jegenye u. 57 (saját ház). Csongrádon 1880-ban szül., atyjánál 17 éves korában szab. Főként atyjánál praktizált. 1906- ban önállósította magát. Ma juhvágással foglalkozik. A tanoncvizsg. biz. v. tagja, a róm. kath. egyh. tanácsosa. Részt vett a világháborúban. Neje: Brinza Margit. Lovas Ferenc úri- és női fodrász m., Vadnai A. u. 8 (saját ház), műhely Szől- lőhegyi u. 16. Szül. 1907; szab: 1925 Csongrád. Segéd 3 évig volt, fél évig mint üzletvezető működött. 1928-ban ön­állósította magát. A Cs. I. S. K. működő tagja. Atyja a világháborúban hősi ha­lált halt. vitéz Major József szabó m., Uj u. 56. Szül. 1895-ben, szab. 1909-ben Csongrá­don. Cegléden és Csongrádon gyarapí­totta szaktudását. 1915—18-ig az orosz és olasz frontokon harcolt, kit.: nagy és kis ez. v. é., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 1920-ban avattatott vitézzé. 1919-ben önállósította magát. A Szabóm. Orsz. Szöv. helyi csop. pénztárosa, levente ok­tató stb. Neje: Mentser Ágnes. Makány László cipész és csizmadia m., Hunyadi tér 1. Csongrádon 1908-ban szül., ott is szabadult fel. Segéd éveit Csongrádon és Szegeden töltötte. 1930- ban önállósította magát, s még az év fo­lyamán bronz érmet nyert jó munkájá­val. Atyja szabómester volt, résztvett az ipt. alapításában. Neje: Keller Franciska. Makó Dezső cipész m., Almássy u. 8. Kiskunmajsán 1894-ben szül., Kiskun­félegyházán 1910-ben szab. Csongrádon és szabadulási helyén volt segéd. 1914— 18-ig a világháborúban volt. Kit.: kis ez. vit. é. Kétszer sebesült. 1919-ben alapí­totta műhelyét. Elismert szakember, vá­rosi szállító. A szakoszt. vál. tagja. Makó József szabó m., Iskola u. 5. Szül. 1894-ben, szab. 1910-ben Csongrádon. Segéd korában Hódmezővásárhelyen, Ceg­léden, Mezőhegyesen (az áll. méntele­pen) és Csongrádon dolgozott. Résztvett a világháborúban, 2 évig orosz hadifog­ságban volt. 1919-ben önállósította ma­gát. Neje: Szepesi Margit. Maszlag Tamás szabó m., Áron u. 12 (saját ház). Csongrádon 1895-ben szül., u. ott 1912-ben szab. Szeged, Szentes és Csongrád nagyobb műhelyeiben dolgozott mint segéd Budapesten végzett szaktan- folyamot. 1920-ban önállósította magát. 1 segédje és 1 tanonca van. Három évig az orosz harctéren volt, megsebesült. Neje: szül. Buzder Lantos Etel. Medgyesy Ferenc szabó m., Csemegi K. u. 43 (saját ház). Akasztón 1884-ben szül., Kalocsán 1905-ben szab. Segéd, ké­sőbb főszabász a fővárosban, Aradon, Te- mesvárott, Békéscsabán, Kaposvárott és Csongrádon volt. Budapesten ipari szak­iskolát és mesteri tanfolyamot vég­zett. 1907-ben alapította meg műhe­lyét. Az ipt. v. alelnöke, a szakoszt. és a munkabíráló biz. elnöke Közel két év­tized óta visz vezető szerepet az ipari életben. Mint kimagasló egyéniség több ízben képviselte kongresszusokon Cson­grád iparosságát. Az iparos tanonciskola szabóipari szakrajz és áruismeret okta­tója. A keresk. min. megbízásából az ország számos városában rendezett szak- tanfolyamokat. Érmek és oklevelek di­csérik jeles szaktudását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom