A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
105 Szül. 1897-ben Kiskunfélegyházán, szab. 1914-ben Pécel. 1915—18-ig az olasz és román fronton a repülőknél teljesített szolgálatot. Budapesten a Csokonay bútorgyárban praktizált. 1925-ben önállósította magát. A szakoszt. alelnöke. Neje: Kádár Rózái. Asztalos Albert sütő m., Nagymező u. 6—10. Szül. 1901-ben Kispest, szab. 1921- ben Újpest. Budapest, Szentes, Kiskunfélegyháza és Csongrád voltak segédéveinek állomáshelyei. Gellér J. sütőüzemben üzletvezető, majd társ lett. 1927 óta önálló, mai üzemét 1929-ben alapította. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Deák Margit, részt vesz az üzem vezetésében. Bakos Ferenc, épület- és bútorasztalos m.,.Zsinór u. 43 (saját ház). Szül. 1886- ban, szab. 1901-ben Csongrád. Budapesten Thék Endrénél, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Versecen praktizált, majd németországi tanulmányútra ment. Technológiát végzett. 1911-ben önállósította magát. 1913-ban iparművészeti tanfolyamon oklevelet nyert. Ipt. elölj., v. szakoszt. elnök, tanoncvizsg. biz. elnök stb. A háborúban kétszer sebesült, 27 hónapig volt a fronton. Neje: Nyéki Magdolna. Bállá András bognár és kocsigyártó m., Szőllőhegy u. 19. Űjkécskén 1906-ban szül., u. ott 1924-ben szab. Segéd Kecskeméten, Csongrádon és Űjkécskén volt. Csongrádon 2 évig üzletvezető volt. 1930- ban önállósította magát. Atyja 36 hónapig a szerb és orosz harctéren volt, kétszer sebesült meg. Neje: Fazekas Emma. Bálint Ferenc, úri- és női ortopäd cipész m., Kossuth F. u. 13. Szül. 1891-ben, szab. 1907-ben Csongrád. Hódmezővásárhely és Csongrád mestereinél fejlesztette szaktudását. 1918 óta társas alapon, 1920 óta önállóan folytatja iparát. Üzeme kézigépekkel van felszerelve. Ipt. elölj., v. szakoszt. pénztáros, tanoncvizsg. biz. elnök. A Csongrádi Ip. Ifj. Közm. Egy. elnöke. Benedek Miklós cipész m., Szentgyörgy u. 13 (saját ház). Csongrádon 1883-ban szül., u. ott 17 éves korában szab. Szentesen praktizált, Csongrádon üzletvezető volt. 1906 óta önálló. A város és a rendőrség szállítója. Ipt. vál. tag, v. szakoszt. elnök. Prezemyslnél hadifogságba esett. Neje: Ötvös Ilona. Benke János hentes- és mészáros m., Kossuth L. tér 6. Szül. 1898-ban, szab. 1912-ben Csongrád. Budapesti, szegedi, aradi temesvári és nagykőrösi mestereknél volt segéd. Székét 1922-ben alapította. Műhelyét modern feldolgozó gépekkel rendezte be. Ipt. elölj, tag, szakoszt. jegyző stb. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült és hallását elvesztette. Neje: Szepesi Erzsébet. Benkö János cipész- és papucskészítő m., Kossuth F. u. 22 (saját ház). Szül. 1873-ban, szab. 1890-ben Hódmezővásárhely. Segéd Kecskeméten, Temesvárott, Aradon, Hódmezővásárhelyen és Csongrádon volt. 1905-ben önállósította magát.. Ma főként papucskészítéssel foglalkozik. V. ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Besze Jenő fodrász m., gr. Széchenyi u. 10. Kiskunfélegyházán szül. 1906-ban, ahol 1923-ban szab. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban praktizált. 1931-ben alapította termét, ahol úri- és női fodrászatot folytat. A Csongrádi Dalos Kör működő tagja. Atyja Antal a háborúban szerzett betegségében hunyt el. Neje: Csenki Etuska. Blázsik János kőműves m. és épít. vál., Újhelyi Nándor u. 16. Csongrádon 1897- ben szül., 1914-ben szab. Móron, Magyaróvár és Budapest mesterei mellett praktizált. 1925-ben önállósította magát. Számos köz- és magánépület felépítése fűződik nevéhez. Résztvett a világháborúban, orosz hadifogságban volt. Bodor Lajos tűzhely lakatos m., Szőllőhegy u. 19. Csongrádon 1899-ben szül., Budapesten 1917-ben szab. Budapesten a Lőszer- és Fegyvergyá'rban, a Weiss Manfréd-gyárban stb. praktizált. 1926- ban alapította kézigépekkel felszerelt üzemét. Neje: B. Lantos Magdolna. Bokody István kelmefestő m., Űj u. 44. Szül. 1877-ben, szab. 1895-ben Hódmezővásárhely. Nagyszeben, Csongrád és Hódmezővásárhely kelmefestő gyáraiban praktizált. 1925 óta van Csongrádon. A Kunszentmártoni Ip. Kör gazdája volt. Résztvett a világháborúban. Neje: Kovács M. Ilona. Bori Pál, a Csongrádi Keresztény Gőzmalom főmolnára, Fekete János u. 3. Csongrádon 1883-ban szül., az Eszes-malomban tanulta a szakmát. Szegeden, Horgoson, Battonyán, Nagyszalontán, Biharon, Nagysomkúton, Kemesen működött. 1910 óta főmolnár, mai állását 1922 óta tölti be. Végigküzdötte a világháborút, háromszor sebesült meg, 2 vitézségi érme van. Boros János cipész és csizmadia m., Szőllőhegy u. 3. Szül. 1907-ben, szab.
