A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

99 Galambosy Gyula szabómester, óno­don 1882-ben szül., 1894-ben szab. fel. Budapesten, majd Berlinben, Genfben gyarapította szaktudását. Berlinben tech­nológiai szaktanfolyamot is végzett. Ek­ként jól kiképezve 1905-ben lett önálló előbb Budapesten, 1913 óta Bolyokon. 6 segédet alkalmaz. Az ipt. elölj, tagja, a tanonc- és mestervizsg. biz. elnöke. Az orosz, román és olasz fronton harcolt. Kis ez., br. v. é.-e, K. cs.-k. és seb. é.-e van. Greskó János úri szabó m. Szül. 1887- ben, felszab. Besztercebányán 1904-ben. Szaktudását Rimaszombaton, Miskolcon, Salgótarjánban és Budapesten bővítette. 1921-ben nyitotta meg önálló műhelyét. A szerb, román, orosz és olasz fronton küzdött, kétszer br. v. é. és K. cs.-k. tu­lajdonosa. Kisik András órásmester. Szül. 1894- ben, 1902-ben szab fel. Rimaszombaton volt segéd. 1918-ban önállósította magát. Az orosz és román fronton harcolt. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k.-tel tüntették ki. Martinovits József borbélymester. Sajó- püspökin 1901-ben szül., 1923-ban szab. fel. Putnokon és Ózdon folytatott segédi gyakorlatot. A nemzeti hadseregben 6V2 évig teljesített szolgálatot. Martinszky János cipészmester. Szül. 1883-ban, felszab. 1902-ben. Több helyen és hosszú ideig volt segéd, majd 1916-ban önálló műhelyt nyitott. 1 segédet alkal­maz. A román, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Br. v. é., K. cs.-k. kitüntetést kapott. Múlj ár Andor lakatosmester. Majercsik Árpád cipészmester. Szül. 1892-ben, felszab. 1912-ben Bolyokon. 5 évig volt segéd Budapesten és Ózdon és ugyanott önállósította magát 1921-ben. Műhelyében 1 segédet és 2 tanoncot fog­lalkoztat. Nőül vette Kubis Annát, egy fiuk van: Árpád. Petrovics József cipészmester és felső­részkészítő. Ózdon 1889-ben szül., 1903- ban szab. fel. Budapest, Kassa, Rima­szombat, Miskolc, Eger voltak segédi működésének helyei. Technológiai szak­tanfolyamot is végzett. 1909-ben lett ön­álló. Szakképzett, kiváló mester. Petróczy Gyula cipészmester. Ózdon 1905-ben szül., 1922-ben szab. fel. Tech­nológiai szaktanfolyamot végezve és Bu­dapesten segédi gyakorlatot folytatva 1930-ban önállósította magát. Műhelyé­ben 1 segédet tart. Simon János kötélgyártó m. Verpeléten 1878-ban szül., Karcagon 1895-ben szab. fel. Kiskunfélegyházán, Karcagon, Tisza­füreden és Kisújszálláson folytatott se­gédi gyakorlatot. 1903-ban Arlón lett Ön­álló, 1915 óta Bolyokon. Műhelyéből ki­váló munka kerül ki. Steiner Adolf asztalos m. Bolyokon 1908-ban szül., 1924-ben szab. fel. Ózdon, Borsódnádasdon és Miskolcon segédeske- dett. 1931 óta önálló mester. Fiatal, tö­rekvő iparos. Szabó Géza borbélymester. Budapesten 1887-ben szül., 1904-ben szab. fel. Eger, Kassa, Ózd jobb műhelyeiben volt segéd. 1912 óta önálló mester. Az orosz fronton harcolt, ugyanott fogságba is esett. Sztrecskó András cipészmester. Szül. 1878-ban, 1894-ben szab. fel, Salgótarján, Losonc, Ózd jobb mesterei mellett volt segéd. 1905-ben létesítette önálló műhe­lyét, melyből megbízható munka kerül ki. Tárnok Géza szabómester. Szül. 1890- ben, felszab. 1906-ban. Budapesten 4 évig volt segéd, 1921-ben pedig megnyitotta önálló műhelyét. Az orosz fronton egy­szer megsebesült. Uhlján Andor lakatos és vízvezeték­szerelő m. Szül. 1899-ben, 1915-ben lett segéd. Mint segéd Rimamurányban, Bu­dapesten és külföldön gyarapította szak­tudását. 1927-ben lett önálló. A világhá­borúban hadi szolgálatot teljesített. Vajtkó József, kőművesmester. Balogh Sándor Érsek Mátyás Greskó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom